2009

A 2009-ben megrendezésre került műhelyvita sorozat eseményeit (prezentációk és összefoglalók) a Műhelymunkák almenüpontban tekintheti meg. Az év szakmai összefoglalóját itt olvashatja.

2008

A 2008-as nemzetközi és hazai eseményeket összefoglalóan megtalálja az Oktatás és képzés 2010, Műhelybeszélgetések 2008 című kiadványban.

2007

Az OFI szervezésében megrendezett műhelymunka vitaindító írásai, valamint az Oktatás és képzés 2010, Műhelybeszélgetések 2007 című összefoglaló kiadvány.

A téma rövid bemutatása:

A kilencvenes évek közepétől kezdődően elindult egy szemléletmódbeli váltás a nemzetközi oktatáspolitikai gondolkodásban, uralkodóvá vált az egész életen át tartó tanulás paradigmája. A megközelítés az egyéni tanulási utakat, és azok egyénenként egyre különbözőbb lehetséges változatait helyezi előtérbe. A tanulási folyamattal és szolgáltatásokkal kapcsolatosan korábban a hangsúly elsősorban az oktatási folyamaton és a tartalmi elemeken volt (típus, program, időtartam, intézmény, stb.), ezt váltotta fel annak a kérdésnek a középpontba állítása, hogy az egyénnek mit kell tudnia és minek az elvégzésére kell képesnek lennie egy tanulási folyamat végén. A tanulási eredmények kifejezés magában foglalja az egyén által felhalmozott tudást, képességet és készségeket (elsajátított kompetenciákat), melyet a tanulási folyamat végén - legyen az formális, nem formális vagy informális - az egyén alkalmazni képes. (Megjegyezzük, hogy az ezzel kapcsolatos terminológiának magyar nyelven még nincs széles körű elfogadottságon alapuló egységes használata, így az itt leírtakat csak magyarázó jelleggel gyűjtöttük össze, felvállalva esetleg a helyenként pontatlan megfogalmazást.)

Az ezredforduló után - részben a Lisszaboni csúcstalálkozón megfogalmazott célkitűzések kapcsán - az Európai Unió tagállamai közti együttműködés kulcskérdésévé vált a tanulási eredmények összehasonlíthatósága és átláthatósága, az oktatási szolgáltatások újraértelmezett minősége és a szolgáltatók elszámoltathatósága. 2005-ben az Európai Bizottság kezdeményezte az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) megalkotását, mely szándéka szerint a legkülönbözőbb nemzeti és ágazati képesítési rendszerek és képesítési keretrendszerek közötti átjárhatóság biztosítását, ezen keresztül a tanulók és munkavállalók Unión belüli mobilitásának ösztönzését szolgálja. Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról végül 2008 áprilisában jelent meg. Az EKKR nem a tagállamok képesítési rendszereinek összehangolására irányul, hanem azok kölcsönös megfeleltethetőségét segítő eszköz, mely feltételezi, hogy az egyes országok képesítési rendszerei a szükséges tanulási eredményeket az EKKR-hez hasonlóan kompetenciák formájában rögzítik.

A Tanulási eredmények elismerése (Recognition of Learning outcomes) elnevezésű 2006-ban létrehozott peer learning klaszter elsődleges feladata, hogy előmozdítsa a tanulási eredmények elismerése szemléletmódon alapuló oktatási és képzési politikák és gyakorlatok kialakulását, valamint támogató eszközöket dolgozzon ki arra, hogy a tagállamok saját kimeneti szabályozó rendszereiket tanulási eredményeket elismerő rendszerekké alakítsák át, és kidolgozzák az EKKR-hez illesztett Nemzeti Képesítési Keretrendszerüket.

A klaszter munkája középpontjában két fő téma áll:

• a nem-formális és informális tanulás eredményeinek elismerése;
• a tanulási eredményeken alapuló nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) fejlesztése és alkalmazása.