Szakpolitikai hírlevél

A 21. századi oktató ismérvei

Milyen célokat fogalmaznak meg az európai és nemzeti szintű szakpolitikai dokumentumok a felsőoktatási oktatók számára? Hogyan lehet ezeket a mindennapi gyakorlatra lefordítani? Mit vár az oktatótól az intézmény vezetése, a diákok, a gazdasági és társadalmi partnerek? Hogy látják egymás munkásságát, oktatási módszereit a kollégák? Milyen igazodási pontok, kritériumrendszerek léteznek? Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt az oktatói-kutatói lét és a társadalmi-gazdasági szerepvállalás között? Kell-e, lehet-e minden pontban a legjobbnak lenni? Hogyan lehet differenciálni az oktatók között? Milyen rugalmas, „oktatóközpontú” karrierutak léteznek? Hogyan lehet az oktatói teljesítményt értékelni és ösztönözni? Milyen jó gyakorlatok léteznek ezen a téren nemzeti és európai szinten?

E kérdések megválaszolására alakult a  PROFFORMANCE - Assessment tool and Incentive systems for Developing Higher Education Teachers’ Performance (Mérési eszköz és ösztönző rendszer kidolgozása a felsőoktatásban dolgozó oktatók teljesítményének fejlesztéséhez) című projekt. A nemzetközi konzorcium az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Tempus Közalapítvány vezetésével, valamint 5 teljes (osztrák, cseh, horvát minisztérium, szerb nemzeti iroda, grúz oktatásfejlesztési központ) és 4 társult (ACA, ESU, DJKp, Aveiro Egyetem) partnerrel, és mintegy 30 nemzetközi szakértő közreműködésével jött létre.

A projekt 2020. június 1-én vette kezdetét, két éves futamidővel 2022. május 31-ig tart. A szakmai nyitórendezvények után nyáron online zajlik a szakértői munka, majd szeptemberre várható egy a partnerországok felsőoktatási intézményei körében zajló felmérés az oktatói-értékelési, valamint fejlesztő-ösztönző módszerekkel kapcsolatosan. A szakértők és partnerek 3 PLA (peer-learning activity), azaz szakértői műhely során dolgozzák ki a tervezett oktatói értékelő eszköz kritériumait, és hozzák létre az online értékelő kérdőívet. Az eszközt partnerországbeli felsőoktatási intézmények jelentkezéseit figyelembe véve, kiválasztott egyetemeken, szakértők közreműködésével próbálják ki, amelynek eredményei alapján alakul ki a végleges, ingyenesen elérhető verzió. A projekt ezen kívül célul tűzte ki bevált gyakorlatok gyűjtését a meghatározott kritériumok alapján kiírt nemzetközi pályázat keretében.  A nemzetközi jó példák szintén elérhetőek lesznek egy online, kereshető adatbázisban. Végül az oktatói teljesítmény fejlesztéséhez és ösztönzéséhez is ajánlásokat fogalmaznak meg a szakértők intézményi, nemzeti és európai szinten egyaránt.

A projekt fejleményeiről folyamatosan tájékoztatást adunk a Tempus Közalapítvány honlapján.

Partnerek

Konzorciumi partnerek:

1) Magyarország: Innovációs és Technológiai Minisztérium (a Tempus Közalapítvány a

megvalósítással megbízott ún. „kapcsolt haramadik fél”) - konzorciumvezető

2) Ausztria: Bundesministerium für Bildung, Wissenschaft und Forschung

3) Csehország: Ministry of Education, Youth and Sports és DZS (Erasmus+ Nemzeti Iroda mint   kapcsolt harmadik fél)

4) Georgia (Grúzia): National Center for Educational Quality Enhancement

5) Horvátország: Ministry of Science and Education

6) Szerbia : Foundation Tempus (Erasmus+ Nemzeti Iroda)

Társult partnerek:

7) Academic Cooperation Association

8) European Students Union

9) Digitális Jólét Nonprofit Kft

10) Universidade de Aveiro, Portugália