Szakpolitikai hírlevél

Új stratégia az európai polgárok készségeinek fejlesztéséért

2025-re Európában az állások feléhez magasan képzett munkaerőre lesz szükség. Ehhez hasonlóan a betöltendő állások 90 %-ához szükség lesz digitális ismertekre. Hol tartunk jelenleg ebben a folyamatban? Hogyan fogjuk ezt az Európai Unióban elérni?

Az Európai Bizottság átfogó készségfejlesztési programot fogadott el 2016 júniusában. Az új kezdeményezés azt hivatott biztosítani, hogy az emberek fiatal koruktól kezdve a készségek széles skáláját sajátítsák el, illetve hogy a lehető legjobban lehessen fejleszteni a humántőkét. Az új európai készségfejlesztési programot a Bizottság a 2016. évi munkaprogramjában hirdette meg. A program célja, hogy támogassa a társadalmi felzárkóztatást, és elősegítse az Európai Bizottság első számú politikai prioritásának megvalósítását, vagyis azt, hogy új lendület kapjon a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás.

Ennek érdekében megoldást keres három olyan gazdasági kihívásra, mely napjainkban égető fontosságú, nevezetesen arra, hogy hiány mutatkozik a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő készségekből, nem kielégítő a készségek és a képesítések átláthatósága, és nehéz előre jelezni, milyen készségekre lesz szükség a közeljövőben. A programban a Bizottság a tagállamokkal együttműködve szeretné javítani a készségek minőségét és a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő készségek elsajátítását.

A 2013-as PIAAC felmérés alapján (az OECD Felnőtt Képesség- és Készségmérési Programja) 70 millióra tehető azoknak az európaiaknak a száma, akik nem tudnak elég jól olvasni, írni, számolni és nagyjából az EU lakosság 40 %-ának nincsenek megfelelő digitális készségei. Ezeket az embereket munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztődés fenyegeti. Ugyanakkor sok európai polgár dolgozik olyan munkakörben, amely nem felel meg a képesítésének és az ambícióinak, és amelyben nem tudja kamatoztatni a tehetségét. Ez elsősorban a magasan képzett fiatalok körében fordul elő. Ezzel egyidejűleg az európai munkáltatók 40%-a arról számol be a 2013-as Európai vállalati felmérés keretében, hogy nem talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat ahhoz, hogy a cég növekedni tudjon. Mindemellett azt is számításba kell venni, hogy túl kevés az olyan vállalkozó szellemű, kompetens ember, akit hozzáállása és képességei alkalmassá tesznek arra, hogy saját vállalkozást indítson, illetve hogy alkalmazkodni tudjon a változó munkaerőpiaci igényekhez.

Növelni kell tehát a készségek szintjét, elő kell segíteni a transzverzális készségek elsajátítását, és – egyebek mellett az ágazati szereplőkkel folytatott párbeszéd alapján – meg kell találni a módját annak, hogy jobban előre jelezhető legyen a munkaerőpiaci készségkereslet alakulása, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy előmozdítsuk a méltányos, inkluzív és fenntartható növekedést, valamint a társadalmi összetartozást.

Annak érdekében, hogy ezen a területen jelentkező kihívásokkal megbirkózzon, a Bizottság tíz intézkedésből álló kezdeményezést indított el. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására jobban láthatóvá válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és helyi, tagállami és uniós szinten egyaránt javulni fog az elismerésük – az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerőpiacig. A kezdeményezést bemutató kisfilm angol nyelven itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=-KYLCdGHSSw.

A 2016. június 20-án megrendezett bevezető konferencián Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos rámutatott: „A megfelelő készségekkel rendelkező emberek jobban részt vesznek a közös társadalmi folyamatokban is, jobb lehetőségeik vannak, hogy számukra megfelelő állást találjanak, vagy akár saját vállalkozást hozzanak létre, ezáltal teremtve másoknak munkahelyeket. …. A készségek fejlesztése a kulcs az egyén személyes fejlődéséhez és a mozgatórugó a gazdasági növekedés előmozdításához és a versenyképesség növeléséhez is. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a humántőkében rejlő tehetséget elpazarolja.”

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök kiemelte: „Az Európai Unióban jelenleg több millió embernek nincs munkája, ezért mindent meg kell tennünk, ami csak telik tőlünk, hogy felvértezzük őket azokkal a készségekkel, amelyek elsajátítását a munkaerőpiaci változások szükségessé teszik. Az elfogadott tízpontos cselekvési terv felvázolja, mely területeken tud az EU érdemben tenni a helyzet javításáért. Példaként említhető többek között a képesítések más uniós tagállamokban történő elismerésének javítása, illetve a Készséggarancia nevű kezdeményezés is, mely az alacsony szakképzettségű felnőtteknek segít az alapvető készségek elsajátításában az írás, az olvasás, a számolás és a digitális kompetenciák terén.”

A Bizottság a következő két évre vonatkozóan 10 konkrét intézkedés megvalósítását szorgalmazza:

- Készséggarancia: a kezdeményezés azt hivatott elősegíteni, hogy az alacsonyan képzett felnőttek minimális szintű írástudásra, olvasáskészségre, számolni tudásra és digitális készségekre tegyenek szert, továbbá hogy iskolázottságuk elérje a felső középfokú szintet.

A készséggarancia működési elvéről szóló kisfilm az alábbi linken elérhető angol nyelven: https://www.youtube.com/watch?v=1Go8ezdzNKU

- Az európai képesítési keretrendszer felülvizsgálata: a cél a képesítések értelmezhetőségének és az európai munkaerőpiacon rendelkezésre álló összes készség hasznosításának javítása.

- A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció: a kezdeményezés keretében a tagállamok, valamint az oktatásügyi, a foglalkoztatási és az ágazati érdekelt felek együtt tudnak működni annak érdekében, hogy tekintélyes tehetségbázis jöjjön létre, és hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.

- A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve: a cél az, hogy meghatározott gazdasági ágazatokban javuljon a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, és csökkenjen a szakképzett munkaerő hiánya.

- Harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő útmutató: az útmutató a menedékkérők, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását, illetve készség- és képesítési profiljának korai meghatározását segíti.

- Az Europass keretrendszer módosítása: a cél jobb és könnyebben használható eszközöket biztosítani ahhoz, hogy az emberek be tudják mutatni saját készségeiket, és hasznos, naprakész információkhoz jussanak az aktuális készségigényekkel és tendenciákkal kapcsolatban, ami segítheti, hogy szakmai és tanulmányi kérdésekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

- A szakképzés vonzerejének, népszerűségének növelése („elsődleges választás”): több munkaalapú tanulási lehetőséget kell biztosítani a szakképző intézmények diákjai számára, és láttatni kell, hogy a szakképzés pozitív eredményeket hoz a munkaerőpiacon.

- A kulcskompetenciákról szóló ajánlás felülvizsgálata: elő kell segíteni, hogy minél többen elsajátítsák azokat az alapvető készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy munkát találjanak és boldoguljanak a XXI. században, különös tekintettel a vállalkozó kedv és az innovatív hozzáállás ösztönzésére, valamint a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésére. 

- A diplomások pályakövetése: a cél az, hogy több információ álljon a rendelkezésünkre arról, hogyan boldogulnak a diplomások a munkaerőpiacon.

- Javaslat az elitelvándorlás (agyelszívás) problémájának megoldására: további elemzéseket kell végezni a témában, és elő kell segíteni a bevált módszerek átadását és átvételét. 

A bevezető konferencián a résztvevőket is megkérdezték, hogy miben látják az új európai készségfejlesztési program sikerének zálogát. A mellékelt képen egy szófelhő ábrázolja a válaszokat, amelyek közül kiemelkedik az együttműködés, a végrehajtás, az oktatás és az elkötelezettség.

További információk az új európai készségfejlesztési programról az alábbi linken található angol nyelven: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223&langId=en

A cikket összeállította: Szabó Csilla