Szakpolitikai hírlevél

A lemorzsolódás megelőzése: intézményi szintű korai jelző- és támogatórendszerek kiépítésének alapjai

Az Európai Unió szakpolitikájában a korai iskolaelhagyás csökkentésének nagy és növekvő szerepet szán. A 2020-ig kidolgozott gazdasági-társadalmi stratégiájában az öt célérték egyike a korai iskolaelhagyók arányának uniós szinten 10% alá történő csökkentése.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás – az esetek többségében - nem egy adott esemény következménye, hanem évek során halmozódó problémák, konfliktusok eredménye. Minél korábbi szakaszban avatkozunk be a fiatalok lemorzsolódási folyamatába, annál nagyobb az esély arra, hogy az adott fiatal középfokú végzettséget szerez. A lemorzsolódás által veszélyeztetett fiatalok időben történő kiszűrésére és segítésére az Európai Unió javasolja a szisztematikus, komplex jelző- és támogató rendszerek kiépítését, amelyek mérhető adatokra és megfigyelhető jelenségekre építve minél korábban azonosítják a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekeket, fiatalokat és a rendelkezésre álló támogató eszközök tárházából az egyénhez igazított, többnyire szektorközi együttműködésen alapuló megelőző, segítő intézkedéseket alkalmaznak.

A Tempus Közalapítvány CroCoos – Előzzük meg a lemorzsolódást! című nemzetközi együttműködésben megvalósuló 3 éves projektjének fókusza az iskolai lemorzsolódás megelőzésére irányuló intézményi szintű korai jelzőrendszer kidolgozása és három országban történő kipróbálása. Jelen cikk a téma szakmai hátterét és a projekt eddigi kutatási eredményeit tekinti át röviden. 

2011-ben az Európai Bizottság tagállami szakértők bevonásával a korai iskolaelhagyással foglalkozó szakpolitikai munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport – amelyben szinte minden tagállam, köztük Magyarország is képviseltette magát egy-egy kormányzati és nem kormányzati képviselővel - 2013-ig működött, és a korai iskolaelhagyás témáját több szempontból körüljárva, egy átfogó, illetve három tematikus jelentést készített. A tematikus jelentések a korai iskolaelhagyás társadalmi-gazdasági következményeivel (költségeivel), a korai jelzőrendszerekkel és az adatgyűjtés, a monitoring, a tényekre alapozott szakpolitika alkotás kérdésével foglalkoznak.

Mind az átfogó jelentés, mind a korai jelzőrendszerekről szóló összefoglaló kiemeli a lemorzsolódás által veszélyeztetett gyermekek, fiatalok minél korábbi szakaszban történő kiszűrését és a megfelelő segítő beavatkozások biztosítását, utalva többek között James Heckman amerikai közgazdász és társai által végzett számításokra, amelyben kimutatták, hogy a prevencióba fektetett erőforrások megtérülése a legmagasabb, és különösen magas ez a megtérülési ráta a hátrányosabb helyzetű gyermekek esetében.

A Tempus Közalapítvány 2014 májusában indult CroCoos – Előzzük meg a lemorzsolódást! című projektjének célja az iskolai lemorzsolódás megelőzésére irányuló intézményi szintű korai jelzőrendszer kidolgozása és három országban történő kipróbálása. A projekt keretében hazai és nemzetközi kutatás is zajlik. A kutatás részeként végzett szakirodalmi áttekintés alapján felvázoltuk az intézményi szintű korai jelzőrendszerek egy lehetséges modelljét, ezt mutatjuk be a továbbiakban.

A nemzetközi kutatásokból, tanulmányutak összefoglalóiból (lásd például a QALL- Végzettséget mindenkinek! projekt keretén belül készült angliai útról szóló összefoglalót), illetve az Európai Unió fent említett jelentéseiből tudjuk, hogy a korai jelzőrendszerek kialakításának alapja az lehet, hogy a korábban lemorzsolódott tanulók jellemzőit megismerve rizikófaktorokat azonosítanak az intézmények, és ezeket a faktorokat figyelve minél korábban kiszűrik a veszélyeztetett fiatalokat. A kutatások szerint vannak szinte mindenhol alkalmazható indikátorok (például munkanélküli szülő), de a rizikófaktorok a különböző területek (országok, régiók, megyék) viszonylatában eltérőek lehetnek (például van, ahol a migráns státusz számít, másutt az ingázás), így – a jelzőrendszer precíz felépítése érdekében – helyi szinten érdemes követéses vizsgálatokat végezni a lemorzsolódó tanulók jellemzőiről. A tanulói jellemzők vizsgálatával már a gyerekek, tanulók intézménybe érkezésekor kiszűrhető az a csoport, akikre fokozott figyelmet érdemes fordítani.

A „szűrés” akár egészen korai gyermekkorban elkezdődhet, hiszen egyes valószínűsítő jellemzők már bölcsődés, óvodás korban meghatározhatóak lehetnek, és a fent említett költségszámításokra hivatkozva hosszú távon érdemes szem előtt tartani egy már koragyermekkorban „figyelő” rendszert. A nemzetközi körültekintés alapján azonban elmondható, hogy az európai országokban működtetett korai jelzőrendszerek jellemzően az alsó-középfokon kezdik a szűrést. A CroCoos projektben tervezett kísérletben – módszertani megfontolásokból – a felső-középfokra (középiskola 9. osztályra) fókuszálunk.

A fiatalok „hozott” statisztikai adatai, vagyis a tanulói jellemzőkön túl vannak olyan, folyamatában követhető adatok és viselkedési tényezők, amelyek nemzetközi kutatások szerint összefüggnek a lemorzsolódással, ezért érdemes odafigyelni rájuk. A jelek egy része számszerű dokumentációhoz kötődik, mások viselkedésben megmutatkozó változásokban érhetők tetten. A projekt keretében végzett szakirodalmi áttekintés során leggyakrabban az alábbi jeleket hozzák összefüggésbe a lemorzsolódás veszélyének megállapításával:

Számszerű dokumentációhoz köthető jellemzők:

1. Hiányzás
2. Romló tanulmányi átlag
3. Évismétlés

Viselkedéshez köthető előjelek:

4. Unalom a tanórák alatt, alacsony motiváció
5. Drasztikus viselkedésváltozás a tanulónál (agresszió, visszahúzódóvá válás stb.) 
6. Kiközösítő magatartás vagy kiközösítettség

Egy szisztematikusan felépített intézményi szintű korai jelzőrendszer működési modellje tehát az lehet, hogy egyrészt a meghatározott háttéradatok alapján egy előszűrést végeznek az intézmények, amellyel azonosítják a potenciálisan lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat; másrészt például a hiányzás, a tanulmányi átlag, az évismétlés (és egyéb helyi szinten jellemző adatok) folyamatkövetésével, továbbá viselkedéshez köthető előjelek figyelése alapján folyamatos riasztó rendszert működtetnek a veszélyeztetettség megállapítására.

^{1. ábra: A CroCoos projekt keretében javasolt korai jelzőrendszer működési mechanizmusa}

A Magyarországon végzett kutatások szerint (pl. Salomvári György vizsgálatai alapján) a tanulói jellemzők tekintetében nagy valószínűséggel kockázati tényezőnek tekinthetők például a matematika és a szövegértés alapkompetenciákban mutatkozó súlyos hiányosságok (amelynek egyik indikátora a kompetencia mérés eredménye lehet), a rossz általános iskolai jegyek (főként matematika és magyar tantárgyakból), a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet ténye, de egyes vizsgálatok ide sorolják az iskolába történő ingázást is.

A köznevelési törvény 2015. januári módosításával a jogszabályban megjelent a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalma és a törvény tartalmaz utalásokat a korai jelzőrendszer felépítésére vonatkozóan. A törvényi meghatározás szerint „lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.” (Nkt. 4. § 37. bek.) Fontos lépés, hogy jogszabályi szinten is figyelem irányul a lemorzsolódás megelőzésére, azonban a jelenlegi definícióval kapcsolatban, a kutatási eredmények fényében, felmerülhet néhány kérdés. Az intézményi szintű jelzőrendszer kiépítésénél érdemes figyelembe venni a nemzetközi kutatási eredményeket, továbbá feltérképezni azokat a helyi szinten érvényes indikátorokat, amelyeket az intézmény beépíthet az általa figyelt adatok közé.

A jelzőrendszer szűrő, riasztó funkciója mellé meghatározhatók olyan lehetséges protokollok, amelyek az adott problémák esetén alkalmazásra javasoltak. A kutatási eredmények azt mutatják és az Európai Unió is azt fogalmazza meg az ajánlásaiban, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók segítése hatékonyan csak szektorközi együttműködésben (oktatás-képzés, szociális, egészségügyi, foglalkoztatási, igazságügyi stb. szektorok munkatársainak közös munkájával) valósulhat meg.

A CroCoos projekt keretén belül kidolgozott intézményi szintű jelzőrendszer kipróbálása 2015. szeptemberben kezdődik. A pilot országokban (Magyarország, Szerbia és Szlovénia) zajló kísérletekhez a projektkonzorcium az alábbi támogatási formákat nyújtja:

• az intézményi szintű korai jelzőrendszer felépítéséről szóló útmutató (Guidelines);
• egy online formában elérhető, problémák, célcsoportok, célok szerint kereshető, hard és szoft beavatkozási eszközöket egyaránt tartalmazó eszköztár (Toolkit);
• egy online forrásgyűjtemény (Resource Pool), melyben a téma szakirodalma rendszerezett formában érhető el; továbbá
• a tesztiskolák számára nyújtott szakképzett mentori támogatás.

A kísérletben országonként 15 intézmény vesz részt: 5 tesztiskola, 5 „kontroll 1”, illetve 5 „kontroll 2” típusú intézmény. A tesztiskolák és a kontroll 1 típusú csoportok számára rendelkezésre bocsátjuk a Guideleines-t, a Toolkitet és a Resource Poolt, a tesztiskolákban (és csak ott) felkészített mentorok is segítik a jelzőrendszer kiépítését. A kontroll 2 típusú intézményekben – a projekt keretén belül - nem történik beavatkozás.

A pilottal párhuzamosan folytatódik a kutatás online kérdőív és interjúk felvételével, amelyek eredményeiről a későbbiekben készítünk összefoglalót a szakpolitikai hírlevélben.

A projekt módszertanáról, folyamatáról és eredményeiről a projekt honlapján található bővebb információ: www.crocoos.tka.hu.

Mihályi Kriszta, Tudásmenedzsment Csoport