Szakpolitikai hírlevél

A mikrotanúsítványok európai megközelítése

Az Európai Tanács ajánlást fogadott el a mikrotanúsítványokra.

1.)   A mikrotanúsítványokra vonatkozó európai ajánlás háttere, indokai és céljai

Európában egyre több embernek kell frissítenie és bővítenie a tudását, a készségeit és a kompetenciáit annak érdekében, hogy megfeleljenek a társadalom és a munkaerőpiac dinamikusan változó igényeinek, és felkészültebbek legyenek a jelenlegi és a jövőbeli kihívások (pl. a Covid19-világjárvány, a digitális és zöld átállás, a termelés és a szolgáltatások automatizálása, új üzleti modellek, a munkaszervezés új formáinak megjelenése) sikeres kezelésére. Ezért a 2020-ban megújított európai szakképzési szakpolitikában (1) minden eddiginél jobban felértékelődik a felnőttek folyamatos átképzésének és továbbképzésének a jelentősége. Az egész életen át tartó tanulás kultúrájának kulcsfontosságú eleme annak biztosítása is, hogy az emberek egész életük során színvonalas és releváns továbbképzésben és átképzésben vehessenek részt. A modernizáció ezért átfogó célként tűzte ki, hogy a szakképzés biztosítson új, minőségi és innovatív lehetőségeket a munkaképes korú népesség nagyfokú továbbképzési és átképzési igényeinek és szükségleteinek célirányos és rugalmas módon történő kielégítésére.

A felnőttek át- és továbbképzésére vonatkozóan a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv  (2) is ambiciózus célokat tűzött ki, miszerint EU szinten 2030-ig

1. a teljes felnőtt lakosság legalább 60%-a vegyen részt évente képzésben,
2. a 20-64 év közötti korosztályhoz tartozó népesség foglalkoztatási rátája legalább 78%-os legyen.

Mindezen kiemelt céloknak a megvalósításában szerepet játszhatnak a mikrotanúsítványok, amelyek a készség-hiányok kiküszöbölésére irányuló rövid távú tanulási tapasztalatok (rövid kurzusok, tanfolyamok, gyors átképzési programok) során a képzésben részt vevő személy által elért tanulási eredmények igazolására szolgál(hat)nak; adott esetben kiegészíthetik a meglévő képesítéseket, hozzáadott értéket teremtve, ugyanakkor nem helyettesítik a hagyományos formális képesítéseket.

Európában az oktatási-képzési szolgáltatók széles köre egyre nagyobb mértékben alkalmazza a mikrotanúsítványokat, mindeddig azonban nem létezett a mikrotanúsítványok fogalmának, értékének és minőségének világos, egyértelmű és egységes értelmezése és meghatározása. Ez korlátozta a mikrotanúsítványok megismerését és elterjedését, valamint a felnőttek számára a mobilitást, a munkaerőpiaci átmenetek (az egyes tagországok között és azokon belül, az egyes ágazatok között vagy éppen az egyik munkakörből a másikba) sikeres kezelését, és ez által annak a lehetőségét, hogy a mikrotanúsítványok elősegíthessék a rugalmas tanulási utakat és karrierlehetőségeket.

Az új kezdeményezés – a mikrotanúsítványokra vonatkozó egységes / közös európai megközelítés – célja a mikrotanúsítványok minőségének, átláthatóságának, elterjedésének és átvihetőségének a támogatása Unió-szerte. Az európai szinten egységes fogalommeghatározás, a mikrotanúsítványokat leíró sztenderd elemek és a mikrotanúsítványok kidolgozására és kiadására (tanúsítására) vonatkozó közös elvek biztosítják, hogy a mikrotanúsítványok iránt Európa-szerte bizalom alakuljon ki az érintettek körében, ideértve a mikrotanúsítvány-szolgáltatókat és a kedvezményezetteket egyaránt.

Továbbá, a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítés támogatja a mikrotanúsítvány-szolgáltatókat (pl. oktatási és képzési intézmények és szervezetek, szociális partnerek, munkáltatók és iparági szereplők, civil társadalmi szervezetek, állami foglalkoztatási szolgálatok, regionális és nemzeti hatóságok) abban, hogy növeljék az oktatási-képzési kínálatuk színvonalát, átláthatóságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát, és ez által lehetővé tegyék az emberek számára a személyre szabott tanulási utak és karrierlehetőségek kialakítását. Ezzel párhuzamosan a mikrotanúsítványok elősegíti a befogadást és az esélyegyenlőséget, hozzájárulva ezzel a rezilienciához, a társadalmi méltányossághoz és a mindenki számára elérhető jólét megteremtéséhez.

2.)   A mikrotanúsítványok európai szinten közös építőkövei (3)

A mikrotanúsítványok egységes fogalommeghatározása

A Tanácsi Ajánlás a mikrotanúsítványt az alábbiak szerint definiálja: „A „mikrotanúsítvány” a kis volumenű tanulási egységek elvégzését követően a képzésben részt vevő által megszerzett tanulási eredményeket igazoló dokumentum. Ezen tanulási eredmények felmérése és értékelése átlátható és világosan meghatározott kritériumok mentén történik. A mikrotanúsítványok megszerzéséhez vezető tanulási eredmények célja, hogy a tanulókat olyan speciális ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal ruházzák fel, amelyek megfelelnek a társadalmi, a személyes, a kulturális és / vagy a munkaerőpiaci igényeknek. A mikrotanúsítványok a képzésben részt vevő tulajdonát képezik, megoszthatók és hordozhatók. Lehetnek önállóak vagy nagyobb tanúsítványokká vonhatók össze. A mikrotanúsítványokat az adott ágazatban vagy tevékenységi területen elfogadott szabványokon alapuló minőségbiztosítás támogatja.”

A mikrotanúsítványok leírására szolgáló európai sztenderd elemek

A mikrotanúsítványoknak az alábbi elemeket kell kötelező jelleggel tartalmazniuk:

• a tanuló azonosítása;
• a mikrotanúsítvány megnevezése;
• a kibocsátó ország(ok) / régió(k);
• az odaítélő szerv(ek);
• a kibocsátás dátuma;
• tanulási eredmények;
• a tanulási eredmények eléréséhez szükséges feltételezett munkaterhelés (lehetőség szerint az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) szerinti kreditekben);
• adott esetben a mikrotanúsítvány megszerzéséhez vezető tanulási tapasztalat szintje (és adott esetben ciklusa) (európai képesítési keretrendszer – EKKR, az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszere – QF EHEA); a felmérés típusa;
• a tanulási tevékenységben való részvétel formája;
• az alkalmazott minőségbiztosítási eljárások, mechanizmusok.

A mikrotanúsítványok kialakítására és kiadására vonatkozó európai elvek

Az alábbiakban ismertetett 10 elv meghatározza a mikrotanúsítványok jellegét, és kiemeli a mikrotanúsítványok európai megközelítésének kulcsfontosságú jellemzőit, amelyek biztosíthatják a mikrotanúsítványok minőségét és a mikrotanúsítványokba vetett bizalmat. Az elvek egyetemesek, és adott esetben bármely területen vagy ágazatban alkalmazhatók.

3.)   A mikrotanúsítványokban rejlő lehetőségek kiaknázása (4)

A Tanácsi Ajánlás ajánlásokat is megfogalmaz a tagállamok számára a tekintetben, hogy minél jobban aknázzák ki a mikrotanúsítványokban rejlő lehetőségeket, olyan szakpolitikák révén, amelyek támogatják a hatékony megtervezésüket és alkalmazásukat. Pl. az oktatási, képzési és a készségfejlesztésre irányuló szakpolitikák terén fontos a mikrotanúsítványok

1. értelmezése a képzésben résztvevők különböző csoportjainak kontextusában (hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, idős, alacsony képzettségű személyek, kisebbségek, migráns hátterű személyek);
2. felhasználása a rugalmas tanulási utak, valamint a középfokú oktatásból vagy a szakképzésből a felsőoktatásba és a felnőttképzésbe való átmenet támogatására;
3. összekötése olyan stratégiai jelentőségű kezdeményezésekkel, mint pl. a szakképzési kiválósági központok létrehozása, a digitális és a zöld készségek fejlesztése, a tanárok és oktatók továbbképzésének támogatása.

A foglalkoztatáspolitika, az aktív munkaerőpiaci intézkedések terén pedig a mikrotanúsítványok használata segíti

1. bizonyos gazdasági ágazatokban és régiókban a strukturális munkaerőhiány és a szűk keresztmetszetek kezelését;
2. a munkavállalók továbbképzését és átképzését a munkaerőpiacon keresett készségek és foglalkozások tekintetében, különösen a digitális és a zöld átállással összefüggésben;
3. rugalmas eszközt biztosít a különböző célcsoportok (önfoglalkoztatók, hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok, ifjúság, atipikus foglalkoztatási formában dolgozó személyek) készségeinek naprakésszé tételéhez és fejlesztéséhez.

Fontos továbbá, hogy nemzeti szinten megegyezés szülessen a mikrotanúsítványok tekintetében, és hogy beillesszék azokat a már meglévő, releváns keretrendszerekbe (pl. a nemzeti képesítési keretrendszerbe), valamint hogy kialakítsák a mikrotanúsítványok szakmai támogató környezetét (pl. szolgáltatói hálózatok, társadalmi párbeszéd, készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, minőségbiztosítás, előzetes tudás beszámítása/validáció, mikrotanúsítvány-katalógusok publikálása). A szakképző intézményeket és az egyéb szakképzési szolgáltatókat pedig támogatni kell abban, hogy feltérképezzék a mikrotanúsítványoknak a szakmai továbbképzésen belül, a felnőttek továbbképzésének és átképzésének előmozdításában betöltött szerepét.

Az Európai Bizottság a meglévő uniós eszközök és szolgáltatások továbbfejlesztésével és adott esetben átalakításával, széles körű uniós szintű kutatásokkal és adatgyűjtésekkel, az Europass platformon belüli fejlesztésekkel, valamint a tagállamok és az érdekelt felek közötti együttműködés ösztönzésével kívánja támogatni a jelen ajánlás célkitűzéseinek eredményes megvalósítását.

Szerző: Molnárné Stadler Katalin NVET szakértő

•  (1)  A TANÁCS AJÁNLÁSA a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről C_2020417HU.01000101.xml (europa.eu)
• (2) The European Pillar of Social Rights Action Plan The European Pillar of Social Rights Action Plan (europa.eu)
• (3) A TANÁCS AJÁNLÁSA (2022. június 16.) az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről (2022/C 243/02) alapján és felhasználásával. EUR-Lex - 52021DC0770 - EN - EUR-Lex (europa.eu)
• (4) A TANÁCS AJÁNLÁSA (2022. június 16.) az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről (2022/C 243/02) alapján és felhasználásával. EUR-Lex - 52021DC0770 - EN - EUR-Lex (europa.eu)