Szakpolitikai hírlevél

A munka és az oktatás világának metszéspontjában – Nemzetközi konferencia a munka alapú tanulásról

Hogyan működhet együtt hatékonyan az oktatás és a munka világa? Hogyan tehetők érdekeltté a cégek, vállalkozások a duális képzésben? Ezekre a kérdésekre koncentráltak a résztvevők az osztrák, a román és a magyar Erasmus+ nemzeti irodák szervezésében, a NetWBL nemzetközi hálózat támogatásával megvalósult konferencián június 11-12-én, Budapesten.

A NetWBL (Net Work-based Learning) hálózatban az Erasmus+ programért felelős nemzeti irodák vesznek részt – Magyarországról a Tempus Közalapítvány –, létrejöttét és munkáját az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Főigazgatósága (DG EAC) támogatja. A hálózat célja:

• megerősíteni a munka alapú tanulás elemeit a szakképzési és felsőoktatási rendszerekben;
• felhívni a figyelmet a tanulószerződéses gyakorlati képzésre;
• láthatóvá tenni a korábbi Egész életen át tartó tanulás program (LLP) keretében megvalósult, jó gyakorlatokat felmutató projektek eredményeit;
• továbbá a jó gyakorlatokat összesítő online eszköztár (toolkit) létrehozásával segíteni a szakképzési fejlesztéseket.

A NetWBL hálózat munkájához illeszkedve a budapesti konferencián egyrészt a jó példák bemutatkozása, másrészt a rendező országok, Ausztria, Románia és Magyarország szakképzési rendszerei, azok duális elemei kerültek fókuszba.

A konferencia első napján a résztvevők a munka alapú tanulás, különös hangsúllyal a duális képzés európai, részletesebben az ausztriai, romániai és magyarországi helyzetével, illetve az ezekben az országokban felmerült kihívásokkal ismerkedhettek meg. A NetWBL értelmezésében (tágabban a Cedefop értelmezésénél) a munka alapú tanulás fogalma szélesebb, mint az általánosan használt gyakornokság fogalma. A projekt értelmezésében ide tartozik mind a duális képzés, mind a szakképző intézmény által nyújtott képzés, továbbá magában foglalja a felsőoktatás területén megvalósuló munka alapú tanulási formákat és az iskolai tanműhelyben folyó képzést is. A konferencia fókuszában – a 3 rendező ország szakképzési hátterére alapozva – a munka alapú tanuláson belül elsősorban a duális képzés volt. Az előadások rávilágítottak, hogy miközben európai szinten a fiatalkori munkanélküliség átlaga 22%, a skála igen szélsőséges értékeket mutat. Egyes országokban, mint Görögország, Spanyolország, Olaszország vagy Horvátország, a fiatalkori munkanélküliség a 40%-ot is meghaladja, míg Németországban, Ausztriában vagy Hollandiában 10% alatt mozog.

Ebben a kontextusban a munka alapú tanulás egyik formájának, a duális képzésnek, a jelentősége abban áll, hogy olyan képességek fejlődését teszi lehetővé, amelyek egyértelműen segítik az elhelyezkedést. Három fő kritérium megléte jellemzi (a European Alliance for Apprenticeship definíciójában): az iskolában való tanulás cégeknél töltött gyakorlattal egészül ki, az elért eredmények elismerésével és beszámításával, és mindennek lehetőleg munkaszerződés ad keretet. A statisztikai adatok alapján azokban az országokban alacsonyabb a fiatalkori munkanélküliség, amelyekben a gyakornoki vagy duális rendszer nagyobb arányban van jelen, és az olyan végzettek, akik munkaorientált képzési programokban vesznek részt, kevesebb időt töltenek munka nélkül. Egyértelmű előnyei ellenére azonban a munka alapú tanulás egyelőre nem nevezhető Európa-szerte elterjedtnek, Magyarországon a szakiskolai képzésben tanulók 44%-a vesz részt tanulószerződéses képzésben.

Az előadásokból, beszélgetésekből és projektbemutatókból az alábbi főbb konklúziók állapíthatók meg a munka alapú tanulás, azon belül is elsősorban a duális képzés kapcsán:

• A munka alapú tanulás nemzeti reformokat indíthat el. Fontosságát jelzi, hogy az európai szakképzési folyamatok fókuszába kerül a téma.
• A felek (döntéshozók – képzők – vállalatok) közötti két- és háromoldalú egyeztetések elengedhetetlenek. A résztvevők viszont sokszor más nyelvet beszélnek – így egymás megértéséhez idő és bizalom kell.
• Elengedhetetlen a társadalmi partnerek részvétele. A folyamat felülről történő szabályozása mellett fontos az alulról építkezés is: például kis és közepes vállalkozások bevonása, érdekeltté tétele. Ez utóbbit rugalmasabb rendszer (pl. több KKV együtt fedi le a képzési profilt, a diák több helyen is teljesítheti a gyakorlatát) segítheti elő.
• Ha a diák a tényleges piacra termel, az segíti a bevonódását, érdekeltté tételét – és így csökkentheti a (korai) iskolai lemorzsolódást.
• A kommunikációt felgyorsíthatják és segíthetik olyan külső szervezetek, amelyek vállalják, hogy egyfajta hidat képeznek a felek között. Ezek a szervezetek sokszor európai uniós forrásból tudják ezt a feladatot ellátni. Vagyis nagy szükség van ilyen projektekre, forrásokra, valamint arra, hogy a projektekben alkalmazott, kifejlesztett jó gyakorlatokat (pl. kézikönyv a vállalatoknak duális képzéshez, mentorálás mind vállalati, mind oktatói oldalon) minél többen megismerjék.
• A kommunikáció másik kulcseleme a helyi érdek. A helyi cégeknek és iskoláknak kell egymásra találniuk, hogy a körzet, régió problémáira reagálni tudjanak.
• A tapasztalatok megosztását online eszközök segíthetik – a NetWBL hálózat várhatóan 2015 októberére készít ilyen eszközöket. A budapesti első tesztelés alapján nagy az érdeklődés az eszköztár iránt, ami különböző kulcsszavak mentén segít bevált gyakorlatokat keresni.

Az osztrák – magyar – román konferencia csak egy elem volt abban a sorozatban, amelyet a kiterjedt NetWBL hálózat Európa-szerte tervez: több kisebb regionális, illetve nagyobb nemzetközi rendezvény során terjesztik a munka alapú tanuláshoz kapcsolódó jó példákat, projekteket.

A téma fontosságát pedig megerősítik az újradefiniált európai szakképzési célok, a rigai konklúziók, melyek elsők között említik a munka alapú tanulás európai szinten történő további népszerűsítését. Ennek a témának külön cikket szánunk majd, addig az angol nyelvű verzió itt olvasható.

A NetWBL hálózatról bővebben itt olvashat: www.net-wbl.eu.