Korunk modern oktatási rendszerei olyan környezetben alakulnak és fejlődnek, amiben növekvő tanárhiánnyal, nagyszámú pályaelhagyóval és azzal kell szembenéznünk, hogy a tanári szakma egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára. Az OECD Education Working Papers sorozatának egyik legfrissebb, Teachers’ well-being: A framework for data collection and analysis című számában arra hívja fel a figyelmet, hogy a fent vázolt, egymással szorosan összefüggő súlyos problémák okán sürgősen fel kell tárni és megérteni a tanárok jóllétének helyzetét, és annak következményeit az oktatás és tanulás viszonyára.
Az OECD Education Working Papers című sorozatának célja, hogy válogatott tanulmányokat tegyen közzé egy szélesebb olvasói kör számára, ráirányítva a figyelmet ezáltal az OECD Oktatási Igazgatóságán zajló munkára. Folyamatban lévő kutatások, projektek előzetes eredményeit bocsátják így vitára és örömmel várják az olvasók hozzászólásait. A frissen megjelent munkadokumentum az OECD Teacher Well-being and Quality Teaching projekt fejlesztésében játszik fontos szerepet azáltal, hogy egy átfogó fogalmi keretet javasol a tanárok foglalkozási körében kialakult jóllétének és annak elemzésére, hogy ez hogyan kapcsolódik a minőségi oktatáshoz.
A fogalmi keret központi koncepciója négy fő összetevő körül határozza meg a tanárok foglalkozásukkal összefüggő jóllétét: ezek a fizikai és mentális jóllét, a kognitív jóllét, ami egy sor olyan készségre és képességre utal, ami a tanári szakmához elengedhetetlen, a személyes vagy szubjektív jóllét, ami az egyén saját életére vonatkozó értékelését tükrözi, és a társadalmi jóllét. Bemutatja, hogy mind rendszer, mind intézményi szinten hogyan befolyásolják és alakítják pozitív és negatív irányban a munkafeltételek a tanárok jóllétét. Kétféle várt következményt emel ki a dokumentum. Az egyik, ami magát a tanárt érinti: nő a stressz szintje, inkább elhagyja a pályát. A másik a tanár által tanított diákokra van hatással azáltal, hogy befolyásolja a diákok jóllétét az osztályteremben zajló oktatás minősége által. Az egyik mellékletben egy elemzési tervet ajánl a tanárok jólléti indikátorainak elemzésére és összevetésére más OECD eszközök eredményeivel. Emellett pedig bemutatja a 2021-es PISA felmérés tanári kérdőívébe tervezett új modul terepi, kísérleti elemeit.
(Forrás: Viac, C. and P. Fraser (2020), "Teachers’ well-being: A framework for data collection and analysis", OECD Education Working Papers, No. 213, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/c36fc9d3-en.)
Kapcsolódó tartalom:
A School Education Gateway, az Európai Unió 23 európai nyelven elérhető, pedagógusok, iskolaigazgatók, politikai döntéshozók, oktatási szakértők és az oktatási szféra további szereplői számára létrehozott portálja, felmérést készít a pedagógusi pályafutásról.
„Legújabb felmérésünk útján azt szeretnénk megtudni, hogy mi az Önök véleménye a szakmai előmenetelükhöz nyújtott támogatásról. Elegendő útmutatást és támogatást kapnak ahhoz, hogy pedagógusi pályafutásukat mindvégig érdekesnek és tartalmasnak érezzék? Melyek a legfontosabb dolgok, melyek szakmai pályafutásuk hosszú távú építéséhez szükségesek? Saját országukban megértik a pedagógusok szakmai pályafutásukkal kapcsolatos célkitűzéseit, és reális a lehetőség ezek tényleges megvalósítására?”
A teljes cikket itt tudja elolvasni
A kérdőívet ezen a linken éri el
Szabó Csilla, Tempus Közalapítvány, Tudásmenedzsment csoport
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »