Szakpolitikai hírlevél

Ahol a két világ találkozik: Nemzetközi mobilitások és hazai szakmai gyakorlatok

A Tempus Közalapítvány 2017. november 23-án egynapos műhelymunkát szervezett „A munkahelyek szerepének erősítése a hazai és nemzetközi szakmai gyakorlatok előkészítésében és megvalósításában” címmel. 

A rendezvény az első alkalommal 2016-ban megrendezett példaértékű kezdeményezés folytatása annak érdekében, hogy a szakképzés fejlesztésében és működtetésében érdekelt felek – munkáltatók, szakképző intézmények, kamarák, ágazati minisztérium – közösen gondolkozzanak és folytassanak párbeszédet a duális szakképzés minőségének fejlesztési lehetőségeiről. 

A 2016. évi háromoldalú műhelybeszélgetés egyik megállapítása volt, hogy a hazai és nemzetközi szakmai gyakorlatok tervezésében és megvalósításában a siker egyik kulcsa az érintett szereplők közötti strukturált és folyamatos párbeszéd illetve együttműködés.

A 2017. évi műhelymunkán az együttműködés formáihoz, lehetőségeihez adtak a résztvevő szakképző intézmények, gyakorlati képzést folytató vállalatok, kereskedelmi és iparkamarák, a Nemzetgazdasági Minisztérium és szakmai szervezetek képviselői támpontot azzal, hogy közösen elkészítették a munkakörelemzéseket 

• az iskolai gyakorlati oktatásvezető

• a kamarai szakképzési tanácsadó

• a vállalati mentor, gyakorlati oktató részére.

A műhelymunkákon elkészült munkakörelemzések, honlapunkról letölthetők.

A műhely összegzését, tapasztalatait ugyanitt olvashatják, melyből rövid kiemelésként a munkaalapú tanulás eredményességének feltételeit idézzük:

Országos irányítás, szabályozási rendszer, minőségbiztosítás

Magyarországon a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák a szakképzés irányítási, intézményi, finanszírozási rendszerét és tartalmi kérdéseit. 

Minőségbiztosítási elemnek tekinthető a gyakorlati képzést végzők ellenőrzési rendszere, nevezetesen, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevezető és évközi ellenőrzés során megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a jogszabály által előírt személyi és tárgyi feltételeknek, megfelelő minőségben biztosítják-e a tanulóknak a gyakorlati képzést, illetve eleget tesznek-e az adminisztrációs, továbbá a tanulók juttatására vonatkozó kötelezettségeiknek.

A vállalatok elkötelezettségének biztosítása

Fontos a vállalatok ösztönzése a tanulóképzésben való részvételre, illetve annak tudatosítása, hogy a tanulóképzés nem csak költség, hanem megtérülő befektetés. A duális képzés szélesebb körű kiterjesztéséhez feltétlenül szükséges, hogy több vállalat kapcsolódjon be a szakképzésbe, mertjelenleg a vállalkozások csak kis számban vesznek részt a szakképzésben. A gyakorlati képzést biztosító vállalkozások száma 7-8 ezer közötti, ez a vállalkozások 2%-a. van. Összhangban a magyar gazdaság szerkezeti jellemzőivel a tanulószerződéses gyakorlati képzést nyújtó vállalkozások legnagyobb hányada mikro (39%) és kisvállalkozás (29%).

Strukturált és folyamatos párbeszéd és rendszeres együttműködés a különböző érdekelt felek között

A különböző szereplők közötti folyamatos és konstruktív kommunikáció nélkülözhetetlen feltétele az együttműködésnek. A kommunikációban a legfontosabb elem az üzenet, hogy mit akarunk kommunikálni és kinek? Az is kérdés, hogy vajon a szereplők értik-e egymást ebben a kommunikációban? Előfordul, hogy nem. A vállalat nem érti az iskola nyelvét és fordítva. A tanulási eredmény segítheti egymás elvárásainak, igényeinek és szükségleteinek megértését, közös nyelv lehet a kommunikációban.

Az együttműködés során alapvető, hogy a különböző szereplők feladatai és felelősségei világosan definiálva legyenek. Az együttműködésbe tartozik az egymásnak (a tanulónak, szakképző intézményeknek, munkáltatóknak) nyújtott tanácsadás, útmutatás, támogatás. Érdemes átgondolni, hogy mit tud tenni egymás támogatásáért a szakképző iskola és a gyakorlati képzés nyújtó vállalat. 

Tanulási eredmény alapú gondolkodás

A tanulási eredmények (learning outcomes) egy tanulási szakasz végére elérhető kimeneti követelmények leírását jelentik. Kontextusba helyezett, az MKKR-hez illeszkedő tudás + képesség + attitűd + autonómia/felelősség terminológiájában meghatározott cselekvő szintű kompetencia leírás arra vonatkozóan, hogy a tanuló mit tud, mit ért, és önállóan mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot.

A tanulási eredmények alkalmazása strukturáltabbá és következetesebbé teszi 

• a képzés, a gyakorlati képzési rész, a tantárgy, tanítási óra céljának és elvárt követelményeinek, eredményeinek meghatározását, 

• a partnerintézmények egymással szembeni elvárásainak meghatározását, 

• a tanulói teljesítmények és a szakmai gyakorlat (beleértve a mobilitási gyakorlatot is) eredményességének objektívabb értékelését.

A műhelyre meghívott újságíró összefoglalóját honlapunkon olvashatják.

Dr Farkas Éva ECVET szakértő összefoglalója alapján összeállította Lukács Julianna (Tempus Közalapítvány, Erasmus+ mobilitási csoport, az ECVET szakértői hálózat koordinátora)