Lezárult az Európai Unió Erasmus+ programjának 2014-2020 közötti szakasza, mely diákok, gyakornokok, oktatók és pedagógusok külföldi képzését, szakmai fejlődését is lehetővé tette.
A 2021-ben indult új programciklusban az Erasmus+ forrásai csaknem megduplázódnak, így még többen kapcsolódhatnak be nemzetközi együttműködési és mobilitási projektekbe.
Magyar egyetemisták 1998 óta pályázhatnak Erasmus-ösztöndíjra. A 2014-ben indult Erasmus+ program azonban jóval szélesebb kör – a köznevelés, a szakképzés, a felnőtt tanulás és az ifjúsági szektor szereplői, valamint sport területén tevékenykedők – számára is kínál nemzetközi tapasztalatszerzési és fejlődési lehetőségeket, és nagyszerű eredményeket tud felmutatni.
Mostanra szinte minden szakképzési centrum részt vesz az Erasmus+ programban; számos óvoda nemzetközi kapcsolatépítése is létrejöhetett az elmúlt időszakban; sőt, akár fiatalokból álló informális csoportok is nyerhetnek támogatást ötleteik megvalósítására.
A projekteknek köszönhetően megismert új módszerek és technológiák versenyképesebb működést tesznek lehetővé a programban részt vevő intézmények és szervezetek számára, de a nemzetközi együttműködésekből mások is profitálhatnak: a hazahozott tudás, a közzétett segédanyagok és elkészült kiadványok bárki számára inspirálóak és hasznosak lehetnek.
Hazánk eddig is rendkívül eredményesen vett részt a programban, az új ciklusban rendelkezésre álló források pedig még szélesebb kör bekapcsolódását teszik lehetővé. A magyar pályázók számára mintegy 52 millió euró (18 milliárd forint) pályázati keret érhető el 2021-ben.
Az Erasmus+ program hazai koordinálását az idén 25. születésnapját ünneplő Tempus Közalapítvány végzi. A szervezet az elmúlt hét év eredményeinek és a program oktatási-képzési szektorra gyakorolt hatásainak bemutatása céljából zárókonferenciát szervezett.
A rendezvényen Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese elmondta: a kormány azon dolgozik, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. Az Erasmus+ programban részt vevő egyetemisták megismerkedhetnek a külföldi tudományos műhelyekkel, felbecsülhetetlen értékű nemzetközi tapasztalatra és tudásra tehetnek szert, amelyet szülőföldjükön kamatoztathatnak. Kiemelte, hogy a Tempus Közalapítvány 235 ezer hallgató, gyakornok, pedagógus, oktató képzését, szakmai fejlődését segítette az Erasmus+ program keretében.
Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: az Erasmus+ programban rendkívül szélesek a támogatási lehetőségek, ezért a projektek jól tudnak illeszkedni a nemzetstratégiai célokhoz, és jól tudnak reagálni a társadalmi-gazdasági kihívásokra. A program lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetű célcsoportok bevonására is, a jövőben pedig ez még inkább hangsúlyos elemmé válik.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője hozzátette: az Erasmus+ program keretében megvalósuló nemzetközi együttműködések a legfontosabb európai uniós prioritásokra is igyekeznek reagálni, és helyben alkalmazható, jól adaptálható, gyakorlati megoldásokat kínálnak a technológiai, gazdasági vagy környezeti kihívásokra az oktatás és képzés minden szintjén.
A rendezvény keretében adták át az Erasmus+ Nívódíjakat, amelyekkel a legkiválóbban megvalósított, magyar koordinálású nemzetközi együttműködéseket ismerik el minden évben. Az idei díjazottak a köznevelés, a szakképzés és az ifjúsági terület pályázói közül kerültek ki.
Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Budapest
Az iskola nyolc pedagógusa vett részt külföldi továbbképzéseken az Erasmus+ program támogatásával. Mindannyian szakmailag felfrissülve, többlettudással és kibővített kapcsolatrendszerrel tértek haza a kurzusokról. A külföldön megszerzett ismereteket és a gyakorlatban is kipróbált, újszerű óraszervezési, oktatási technikákat a mindennapi munka során is alkalmazni tudják az iskolában: olyan módszereket alkalmaznak, amelyek nagyban építenek a tanulók önállóságára, kreativitására.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Óbudai Technikum és Szakképző Iskola, Budapest
Az iskola a vendéglátó szakképzésben tanuló diákjai számára évek óta szervez külföldi szakmai gyakorlatot. Fontosnak tartják, hogy a tanulók kipróbálhassák magukat egy idegen országban – ezzel is igyekeznek kedvet csinálni a szakmához: megmutatják, hová és meddig lehet eljutni vendéglátós végzettséggel. Mostani Erasmus+ projektjükben a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás elveinek megismertetése volt céljuk, azért, hogy a modern kor kihívásainak is megfelelő szakembereket képezhessenek.
Alföldi ASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola, Makó
Az Erasmus+ program támogatásával megvalósult több éves projekt célja az volt, hogy a mezőgazdaság robbanásszerű fejlődésének szakmai következményeire készítse fel a jövő agrár generációját. A diákokat megismertették a mezőgazdasági területet érintő digitalizáció alapjaival, és az országban egyedülálló módon bevezették az „agrárdigitalizációs ismeretek” tantárgyat. Hangsúlyos volt a szakmát tanító pedagógusok felkészítése is, emellett online szakképzési tananyagot és tankönyvet készítettek a nemzetközi partnereikkel közösen.
Vidéken Jó! Alapítvány, Szaporca
Az élelmiszerpazarlás kihívásaira kerestek választ ebben az Erasmus+ projektben. A Baranya megyében megvalósult ifjúsági csere keretében bebizonyosodott, hogy nemformális módszerekkel közel lehet hozni a fiatalokhoz olyan témákat, amelyekről európai szintű gondolkodás is folyik. Emellett számos változás indult el a projektnek köszönhetően: a falu lakóinak segítségével az élelmiszer értékelésére való nevelés is megvalósult, az alapítvány pedig hosszú távú együttműködésbe kezdett egy helyi hipermarkettel.
Az eredeti cikk a Tempus Közalapítvány erasmusplusz.hu oldalán jelent meg.
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »