Szakpolitikai hírlevél

Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának jelentése az európai uniós ismeretek iskolai elsajátításáról (összefoglaló)

Az elmúlt évek számos gazdasági és társadalmi kihívás elé állították az Európai Uniót, amelyek sok szempontból felkészületlenül érték. Az európai közös értékek mára megkérdőjeleződtek, akárcsak az integrációs folyamat előnyei, ezért nagyon fontos, hogy párbeszéd alakuljon ki ezekről a közéletben és az oktatási intézményekben. Felmérések szerint a tagállamok polgárainak jelentős része nem érti, hogyan működik az Európai Unió, ezért meg kell erősíteni az oktatás uniós dimenzióját, illetve fel kell készíteni az uniós polgárokat arra, hogy egy egyre összetettebb, globalizált világban éljenek.

Az iskolai oktatásnak komoly tudással kellene felruháznia tanulóit az Unió működéséről. Meg kellene tanítania őket kritikus szemmel figyelni az európai ügyeket, illetve azt, hogy ezek az ügyek hogyan befolyásolják az országukat és saját tevékenységeiket, felkészítve őket arra, hogy aktív polgárokként éljenek és dolgozzanak az integrált Európában. Ennek érdekében növelni kell az Unió láthatóságát a tankönyvekben, és ezen belül az európai ismeretek oktatásának tükröznie kell az Unió és a tagállamok közötti összetett viszonyt is. Az európai dimenzió fontos területe az állampolgári nevelés is, amely képessé kívánja tenni a fiatalokat arra, hogy elsajátítsák a pluralista demokratikus társadalomban való élethez és aktív részvételhez szükséges készségeket, és elérjék, hogy meghallgassák a problémáikat. A tananyag alapelemei kell, hogy legyenek többek között a tolerancia, más kultúrák ismerete és megértése, valamint a demokratikus értékek és emberi jogok.

Bár az oktatási rendszer megszervezése, a tananyag tartalma és a kulturális és nyelvi sokszínűség biztosítása a tagállamok kizárólagos felelőssége, az Unió ösztönözheti többek között a tagállamok oktatási rendszereiről és a bevált gyakorlatokról történő információcserét, a tanulók és tanárok mobilitását és az oktatási intézmények közötti együttműködést, a polgári szerepvállalást, illetve a fiatalok részvételét Európa demokratikus életében. Az Erasmus+ program elindításával, amely 2014. január 1-jén lépett hatályba, minden uniós oktatási programot egy tető alá hoztak egy átfogó program keretében.

Európai szinten teljesen ki kell használni az uniós programok által az oktatás és a kultúra terén kínált lehetőségeket. A programok által biztosított folyamatos pénzügyi támogatás és a mobilitási lehetőségekhez való szélesebb körű hozzáférés elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztosítsuk és növeljük a résztvevők állampolgári öntudatát és polgári részvételét. Az olyan platformok, mint az eTwinning, a School Education Gateway (SEG), és az EPALE felnőttoktatási platform lehetővé teszik az Unióval és annak intézményeivel, valamint az állampolgári neveléssel kapcsolatos oktatási anyagok és projektek fejlesztését és cseréjét.

A tagállamoknak további intézkedéseket kell hozniuk, hogy előmozdítsák a multikulturális, megkülönböztetéstől mentes és inkluzív oktatást, valamint az állampolgári értékek megjelenítését az iskolai és egyetemi tantervekben. Fel kell ismerniük és segíteniük kell a társadalmi partnerek és a civil társadalmi szervezetek szerepét az Unió és állampolgárai közötti szakadék áthidalásában.