Szakpolitikai hírlevél

Az Európai unió megújult szakképzési politikája

Ez évtől a szakképzés fejlesztése, a rendszerek modernizációja és az ezt támogató Erasmus+ program megvalósítása egy megújult, korszerűsített európai szakpolitikai környezetben folyik, amelynek kereteit, stratégiai irányvonalait és prioritás-területeit, valamint a szakpolitika sikeres végrehajtását uniós és tagállami szinten támogató cselekvési akciókat a 2020. november 24-én elfogadott, „A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló Tanácsi Ajánlás” határozza meg.

Ez az új, átfogó európai szakképzési jogszabály a Covid-19 világjárvány okozta válságra reagálva az Európai Tanács ambiciózus tervét foglalja össze az európai gazdaság helyreállítása és a jövő kihívásaira való felkészítése érdekében, és megerősíti a szakképzésnek ebben a folyamatban betöltött központi szerepét.

Az uniós szakképzési politika korszerűsítését több tényező is indokolja – úgy mint a munka világának és a szükséges készségeknek a változása, a gyors technológiai fejlődés, a termelés és a szolgáltatások fokozott automatizálása és digitalizációja, a digitális és a környezetbarát gazdaságra való szélesebb körű átállás –, amelyek szükségessé teszik, hogy a szakképzés reziliens legyen és gyorsan reagáljon a dinamikusan változó munkaerőpiaci igényekre.

A jogszabály kiemeli, hogy a munkaalapú tanulás és különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzés hatékony eszköz a szakképzés munkaerőpiaci relevanciájának biztosításához, és egy EU szinten 2025-ig elérendő célértéket is meghatároz e téren: a szakképzésben végzettek 60%-a részesüljön a szakképzése során munkaalapú tanulásban.

Az új jogszabály egyszerűsítette a szakképzés uniós szintű irányítását is, azáltal, hogy elfogadásával egyidejűleg hatályát vesztette a szakképzés terén két meghatározó európai átláthatósági eszközt létrehozó, 2009-ben elfogadott ECVET Ajánlás és EQAVET Ajánlás.

Az ECVET mint önálló európai eszköz is megszűnt. Eredeti célját tekintve az ECVET nagymértékben hozzájárult a tanulási eredmények elismerésének, összegyűjtésének és átvitelének javításához, a mobilitáshoz (a nemzetközi mobilitásban szinte valamennyi tagállam alkalmazta az ECVET elveket), ugyanakkor az ECVET kreditpontok koncepciója nem valósult meg, és az ECVET nem vezetett egy európai kreditrendszer kialakulásához a szakképzés területén. Az ECVET egyes értékes elveit és elemeit azonban az új jogszabály tovább viszi,magában foglalja.

• A jogszabály megerősíti azt az ECVET elvet, hogy a szakképzési programokat modulárissá kell tenni, és a képesítéseket tanulási eredmények és azok tanulási egységei formájában kell megszerezni. Ez előfeltétele annak, hogy a szakképzési programok rugalmasabbak legyenek, és hogy könnyebbé váljon a validáció, ami növelheti a továbbképzés és az átképzés iránti igényt.
• A szakképzési programokkal szembeni további elvárás, hogy azok személyre szabottak, és tanulóközpontúak legyenek, az egyének igényeihez igazodjanak, rugalmas és moduláris tanulási utakat kínáljanak, ami szintén fontos ECVET alapelv.
• A szakképzésben részt vevő tanulók földrajzi mobilitása továbbra is prioritás marad. A cél, hogy 2025-re EU szinten a szakképzésben részt vevő tanulók 8%-a részesüljön külföldi tanulási célú mobilitásban.

A tanulók mobilitását támogató, a 2009. évi Ajánlás alapján kidolgozott ECVET eszközöket (Tanulási Megállapodás, Együttműködési Megállapodás) pedig más uniós szakpolitikai eszközök (például az Erasmus+ program, Europass) keretében fejlesztik tovább.

Az új szakképzési szakpolitika egyik alappillére, hogy „A szakképzést a minőségbiztosítás kultúrája erősíti”. Az Ajánlás integrálta az uniós szakképzési minőségbiztosítással kapcsolatos 10 éves munkát és az új szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban korszerűsített Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert (EQAVET Keretrendszer), így az EQAVET az elkövetkező időszakban is az európai szakképzési szakpolitika meghatározó része, eleme lesz.

A jogszabályII. Mellékletében leírt EQAVET Keretrendszerminden tanulási környezetben –iskolai rendszerű szakképzés, munkaalapú tanulás-képzés, tanulószerződéses képzés stb. – és minden tanulási formában – digitális, jelenléti, vegyes – folytatott szakképzésre érvényes.

Annak érdekében, hogy lépést tartson a szakpolitikai fejleményekkel, illetve válaszolni tudjon a világjárvány okozta helyzetre, kihívásokra, a Keretrendszer is megújult, és kiegészült a szakképzési tanulási utak rugalmasságára, a környezeti fenntarthatóságra és a szakképző intézmények digitalizációjára, digitális felkészültségére vonatkozó új indikatív jellemzőkkel.

Új innovatív elemek is megjelentek, mint például a SELFIE önértékelési eszköz és annak a munkaalapú tanulásra adaptált változata az intézmények és a duális képzőhelyek digitális felkészültségének értékelésére, a szakképzés minőségbiztosítása terén az EQAVET rendszer szintű Peer Review vagy a közös képzési irányelveket megfogalmazó Európai Szakmai Alapprofilok.

Összegezve, a Tanácsi Ajánlásban vázolt hosszú távú stratégiai jövőkép olyan korszerű szakképzési szakpolitika megvalósítását tűzi ki célul, amely

• felvértezi a szakképzésben részt vevő fiatalokat és a felnőtteket az ahhoz szükséges tudással, készségekkel és kompetenciákkal, hogy boldogulni tudjanak a dinamikusan változó munkaerőpiacon és társadalomban, helyt tudjanak állni a digitális és a zöld átállás során;
• nemzetközi kontextusban előmozdítja olyan európai szakképzési rendszerek létrehozását, amelyek minősége referenciául szolgál szerte a világon;
• előmozdítja az inkluzivitást és az esélyegyenlőséget, és hozzájárul a reziliencia, a társadalmi méltányosság és a jólét mindenki számára való megvalósításához.

Szerző: Molnárné Stadler Katalin, szakértő, szakmai vezető -  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal - Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Pont 

Az eredeti cikk a Tempus Közalapítvány honlapján jelent meg.