Szakpolitikai hírlevél

Az oktatást formáló trendek – 2019

„Belegondolt már abba, hogy az oktatásnak vajon van-e szerepe a társadalom felkészítésében a mesterséges intelligencia korszakára? Vagy abba, hogy a klímaváltozás milyen hatással lesz az iskolákra, a családokra és a közösségekre?” Ezekkel a kérdésekkel indítja összefoglalóját az OECD Az oktatást formáló trendek című, három évente megjelenő, utoljára 2019-ben kiadott kiadványa.

Az először 2008-ban publikált kiadvány 2010-es és 2013-as frissítése után 2016-ban a BRIICS-országokra vonatkozó adatokkal bővült. 2019-ben pedig új fejezetek kerültek be az idősödésről, a biztonságról és a modern kultúrákról. Ugyanebben a számban megszűnt önálló fejezet lenni a technológiáról szóló rész. Ezeket a tartalmakat beépítették minden egyes fejezetbe azzal az indokkal, hogy a technológia ma már mindennapjaink, így az érintett témáknak is, integráns része.

A kiadvány olyan fő gazdasági, politikai, társadalmi és technológiai trendeket vizsgál, amelyek a jövő oktatását formálják. Célja nemcsak az, hogy információval támogassa az oktatásügyben történő stratégiai gondolkodást és ösztönözze a kihívásokra adott válaszokat, hanem az is, hogy az oktatás maga is befolyással tudjon lenni a trendekre.

A kötet öt fő fejezete olyan témákat fed le, mint változó világgazdasági súlypontok és a változás hatása a világ különböző térségeire, azok társadalmaira. Az állampolgárság és demokrácia változásai és hatásuk a közügyekre. Biztonságunk egy nem biztonságos világban, a valóságos és a kiber térben egyaránt. Az idősödő ugyanakkor tovább egészséges társadalmak hatásai a munkaerő és vásárló piacra, kihívásaik a digitalizáció kapcsán. A modern kultúrák, amelyekben folyamatosan alakulnak át a nemi szerepek, csökken a házasságok száma, és a digitalizáció is jelentős hatással van a vásárlási szokásokra valamint a korábban megszokott tulajdonosi viszonyokra.

Kérdés az, hogy a fenti változások hogyan hatnak az oktatásra. Minden fent felsorolt átfogó téma számos azt alakító és befolyásoló résztémává bontható. Ezeket külön vizsgálja a kiadvány szemléletes statisztikákkal és ábrákkal illusztrálva. Majd minden rész végén fölteszi a kérdést: And education? Mik lehetnek a vázolt résztéma kapcsán az oktatás kihívásai, irányai? Többek között megkérdezi a változó világgazdasági súlypontok kapcsán tárgyalt világméretű mobilitás részben, hogy valóban felelőssége-e a külföldön tanuló diákoknak hazavinni a megszerzett tudást, illetve, hogy mi az OECD országok szerepe abban, hogy minimalizálják az agyelszívást? A biztonságunk egy nem biztonságos világban fejezet kiber biztonságról szóló részében fölteszi a kérdést, hogy milyen készségekre van szükségünk egy olyan világban, ahol állandó kiber biztonsági kockázatnak vagyunk kitéve? Lehetséges-e, hogy felelős hacker-eket képezve tegyünk az illegális internetes tevékenységek ellen? És ez vajon az oktatás szerepe, vagy ha nem akkor kié? Az idősödés koráról szóló fejezet digitális korról szóló részében megkérdezik, hogy hogyan tudja a formális és informális oktatás áthidalni a jelenleg a különböző korosztályok IKT használata, készségei és hozzáállása között létező szakadékot? Létezik egyáltalán az a szerep, ami a generációkon átívelő tanulást támogatja ebben a folyamatban?

Sok kérdésre még nem tudjuk a választ, de ahogy a kiadvány összefoglalójában is írják, a jövő magától értetődően megjósolhatatlan. Ugyanakkor az oktatásról szóló hosszútávú stratégiai gondolkodás alapvető feltétele, hogy ismerjük a létező trendeket és ez alapján fel tudjunk vázolni a jövőben kialakuló lehetséges utakat. Legközelebb 2022-ben kapunk ismét egy csokrot az aktuális trendekből, így addig ebből a kiadványból tudjuk alaposabban megismerni a jelenlegieket.

(Forrás: OECD (2019), Trends Shaping Education 2019, OECD Publishing, Paris,   https://doi.org/10.1787/trends_edu-2019-en)

Szabó Csilla, Tempus Közalapítvány, Tudásmenedzsment csoport