Szakpolitikai hírlevél

Beszámoló az EMINENT konferenciáról

Az EMINENT (Expert Meeting IN Education NeTworking) az Európai Iskolahálózat (European Schoolnet, röviden EUN) kiemelt, szakpolitikai eredményeket és döntéshozói álláspontokat felvonultató konferenciája 2021 decemberében a tágabb közönség számára is elérhetővé vált. Az eseményen 33 ország oktatási minisztériumának és oktatással foglalkozó intézményeinek képviselői és vezetői, iparági szereplők, az Európai Bizottság és az Európai Parlament oktatási kérdésekkel foglalkozó képviselői, valamint a különböző EUN-projektek végrehajtásában résztvevő kutatók és projektpartnerek vitatták meg az oktatást és tanulást Európa-szerte befolyásoló aktuális témákat. A virtuális konferencián azonban most először nemcsak döntéshozók, szakpolitikusok és szakértők vehettek részt, hiszen az online közvetítés segítségével összesen 35 országból 1200 résztvevő csatlakozott be az online programba vagy látogatta meg a virtuális kiállításokat.

A konferencia két központi témáját a világjárvány tette még inkább aktuálissá:

• Az inkluzív oktatás és az oktatás digitalizációjának kéz a kézben történő megvalósítása, illetve ennek jelentősége.
• Az európai helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszköz (RRF) által kínált lehetőségek feltárása a nemzeti oktatási rendszerek és a tanítási-tanulási folyamatok támogatásában.

A konferencia weboldala:

• http://www.eun.org/eminent-2021

A konferencia videófelvétele elérhető az alábbi YouTube videókon:

• délelőtti szekciók: https://www.youtube.com/watch?v=8ACoT3wHtoc 
• délutáni szekciók: https://www.youtube.com/watch?v=rvXyecEBwIY 

A konferencia programja és az elhangzottak bemutatásával kapcsolatban felhasználtuk az EUN ezzel kapcsolatos sajtóközleményét, amely ide kattintva érhető el eredeti nyelven.

EMINENT 2021 – Hogyan javíthatja a digitális szakadék csökkentése az inkluzív oktatást? 

A világjárvány kitörése óta az inkluzív oktatás fontosabbá vált, mint valaha: az európai kormányok – más államokkal egyetemben – azzal szembesültek, hogy egyszerre kell megteremteniük a magas színvonalú oktatáshoz és a tanítási-tanulási folyamathoz való hozzáférést és a folyamat digitális biztonságát úgy, hogy az mindenkihez eljusson.

Inkluzív oktatás egy poszt-COVID korban

A jelenlegi globális helyzet és a digitális technológiákra való növekvő átállás egyaránt ráirányította a figyelmet az innovációra és az ezzel kapcsolatos egyenlőtlenségekre: a jelenlegi körülmények között az új technológiák, például a mesterséges intelligencia (AI) hozzájárulnak az innovációhoz, és nagyszerű lehetőségeket kínálnak a távoktatásra és tanulásra az iskolák, tanárok és diákok számára. A válság azonban rávilágított az egyenlőtlenségekre, és jelentős hiányosságokat mutatott ki a készségek és kompetenciák terén. „A folyamatos – egész életen át tartó és életre kiterjedő – tanulás soha nem volt olyan sürgető, mint manapság. A digitalizációnak fontos szerepe van, különösen új tanulási utak megnyitásakor, függetlenül a tanulók élethelyzetétől” – mondta Li Andersson, finn oktatási miniszter az EMINENT 2021 nyitóülésén.

A válság előtt a digitális megosztottságot általában a készségek és a digitális világra való általános felkészültség hiányaként fogták fel. A válság azonban feltárta az időnként elavult infrastruktúra, az otthoni internetkapcsolat hiánya vagy elégtelen sávszélesség, valamint a digitális hozzáféréshez szükséges eszközök hiányát a háztartásokban. „Ez a probléma nem kizárólag, de elsősorban a hátrányos helyzetű családokat és régiókat érintheti, érinthette. A digitális megosztottság csökkentése egy befogadóbb társadalom érdekében kulcsfontosságú a speciális szükségletekkel rendelkező emberek számára” – fejtette ki nézeteit Jan de Cramer, a szervező European Schoolnet elnöke. A modern technológiák és módszertanok egyetemes és személyre szabott tanulási tervezést biztosíthatnak minden tanuló vagy hallgató számára. „Szilárd meggyőződésem, hogy az IKT képes a legnagyobb változást elérni a speciális igényű tanulók számára. Ezeknél a diákoknál a technológia különbséget tehet a társadalmi élet vagy az elszigeteltség, a tanulási képesség vagy a lehetőségek hiánya között” – erősített meg gondolatait Jan De Craemer.

Digitális megoldások

A konferencia egy részében kifejezetten a diszruptív technológiák és a mesterséges intelligencia került előtérbe. A mesterséges intelligencia (AI) és más feltörekvő technológiák egyre fontosabbá válnak mindennapi életünkben, és elengedhetetlen, hogy segítsük az embereket megérteni az AI-t és annak fontosságát a tanítási és tanulási lehetőségek fejlesztésében. Rose Luckin professzor, a londoni UCL Knowledge Lab Learner Centered Design részlegénél különböző példákat mutatott be a konferencián arra vonatkozóan, hogyan lehet a feltörekvő technológiákat használni a jelenlegi tanulási forgatókönyvekben, például a nyelvtanulásban. Kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia két fő jellemzője a gépi tanulás formájában: az adaptivitás és az autonómia. Az alkalmazkodási képesség azt jelenti, hogy a gépi tanulás meg tudja tanulni, hogy a tanuló hogyan kommunikál az adott technológiával, és ez a tanulás lehetővé teszi, hogy a rendszer nagyon hatékonyan alkalmazkodjon a tanuló egyéni igényeihez, valós idejű adatok alapján. Luckin professzor azonban más előadókkal összhangban felvázolta, hogy a technológiát segítő eszköznek kell tekinteni, és soha nem a tanárok vagy a valódi emberi interakciók helyettesítésének: „Az AI gyors elemzést tud adni arról, hogy hol van szükségük segítségre és támogatásra a diákoknak. segítse a tanárokat abban, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek. De végül is az emberi tanár minden bizonnyal továbbra is a legfontosabb erőforrás minden oktatási rendszerben” – tette hozzá.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a digitális technológiák nemzeti kontextushoz való igazításáról sem, figyelembe véve a jogszabályokat, az etikát, az esélyegyenlőséget, a személyes adatok védelmét és a magánélet védelmét. Ulf Matysiak, a Teach First Deutschland vezérigazgatója észrevette, hogy láthatóan hiányoznak az angoltól eltérő nyelvű digitális oktatáshoz kapcsolódó tananyagok. Az ilyen anyagok több nyelvre történő lefordítása és kiadása pozitív hatással lehet a befogadó oktatásra és csökkentheti a digitális megosztottságot.

Az inkluzió az európai szakpolitika homlokterében

Amint azt Dr. Simona Kustec szlovén oktatási, tudományos és sportminiszter az EMINENT 2021 rendezvényen kiemelte, az Európai Unió Tanácsa ajánlást fogadott el a blended learning megközelítésekről a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatás céljának elérése érdekében. (A blended learning úgy definiálható, mint az iskolai helyszínt és az iskola helyszínétől távol eső egyéb fizikai környezeteket, valamint a digitális (beleértve az online tanulást) és a nem digitális tanulási eszközök előnyeit egyaránt kihasználó oktatási formát. Magyarul ezt vegyes vagy kevert oktatási formának is nevezzük, amelyben keverednek az offline (jelenléti) és az online képzések jellemzői és előnyei.) „Az elmúlt másfél évben az otthoni oktatás és a távoktatás sok tanuló, tanár és szülő számára új valósággá vált. Bár mindannyian reméljük, hogy a lehető leggyorsabban leküzdjük ezt a járványt, meg kell őriznünk az ebben az időszakban szerzett tanulságokat – az oktatás jövőjét szem előtt tartva. Arra biztatom mindannyiunkat, hogy vizsgáljuk meg, hogy a különböző tanítási környezetek, valamint a tanulási eszközök, például a szemtől szembeni tanulás és a digitális tanulás miként teheti jobban felkészült oktatásunkat a jövőre nézve.” – fejtette ki álláspontját a miniszter asszony.

Amint a konferencián felszólaló oktatási miniszterek kifejtették, az EU-tagállamok már új kezdeményezéseket és ambiciózus reformokat terveznek új tanulási modellek megtalálása érdekében, és a digitális oktatást stratégiai prioritásként jelölték meg a világjárvány utáni helyreállítási rugalmassági eszköz terveikben. E tervek végrehajtásához azonban az európai együttműködés, illetve minőségi akciótervek alkalmazása kulcsfontosságú lesz. Ebben nyújt segítséget például az Európai Bizottság által szorgalmazott Európai Oktatási Térség stratégiájának egyik kiemelt akcióterve, a Digitális Oktatási Cselekvési Terv.

A konferencia további részletes szakmai anyagai itt érhetőek el:

• A konferencia konklúzióit Sabine Verheyen, az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Bizottságának vezetője foglalta össze.
• A konferencia kapcsán kiadott sajtóközlemény ide kattintva érhető el.
• A rendezvényen látható prezentációkat itt gyűjtötték össze a szervezők.
• A részletes szakmai program az EMINENT honlapján érhető el. 
• A konferencia előadóinak katalógusa pedig ezen a linken keresztül kattintható.

Forrás:

• http://www.eun.org/ 
• http://www.eun.org/eminent-2021

Szerző: Farkas Bertalan Péter, Tempus Közalapítvány, Tudásmenedzsment csoportvezető