A BETT, azaz The BETT Show (korábbi nevén British Educational Training and Technology Show) a Hyve Group által szervezett oktatási kiállítás-sorozat, amely az oktatásban alkalmazott információs technológiákat népszerűsíti. A majdnem 40 évre visszatekintő vásár lebonyolítására idén március 23-25. között került sor Londonban (BETT UK). A londoni eseményt még két hasonló rendezvény követi: BETT Brasil (Sao Paolo) és BETT Asia (Bangkok) – mutatva ezzel a téma globális indokoltságát.
Az első BETT show-t 1985-ben (!) tartották Londonban a Brit Oktatási Szállítók Szövetségével közösen – korán felismerve, hogy a számítógépek megjelenése az oktatás, képzés módszertani megújulását is jelentheti. A kezdetben viszonylag kislétszámú kiállítás a technológiai fejlődés következtében „kinőtte magát”, és 2013-ban a jelenlegi helyszínre, a londoni Docklands-ben található ExCeL Londonba költözött. A London Docklands városrészben található dokkok korábban a londoni kikötő részei voltak, amely egykor a világ legnagyobb kikötője volt. Miután a dokkok bezártak, a terület az 1980-as évekre elhagyatottá és szegénységtől sújtottá vált. A London Docklands rehabilitációja még ebben az évtizedben megkezdődött Margaret Thatcher miniszterelnöksége alatt: a területet elsősorban kereskedelmi és lakóövezetek számára alakították át. A rehabilitáció sikerességének talán legegyértelműbb szimbóluma az ambiciózus „Canary Wharf” projekt volt, amely megépítette Nagy-Britannia akkori legmagasabb épületét, és létrehozta London második jelentős pénzügyi központját. A Docklands lakossága több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 30 évben, és a terület egyszerre vált jelentős üzleti központtá és sokak számára egyre kívánatosabb lakóhellyé. Nem véletlen, hogy a kiállítás London egyik meghatározó üzleti negyedében kerül(t) megrendezésre.
Hogy megértsük a BETT üzleti filozófiáját, hangsúlyozni kell, hogy a brit iskolaigazgatók lényegesen nagyobb pénzügyi mozgástérrel rendelkeznek magyar kollegáikhoz képest: önállóan döntenek a szükséges fejlesztésekről, beleértve a digitális technológiák, eszközök beszerzését. A brit tanfelügyeleti rendszer átlátható módon, rendszeresen értékeli az intézmények teljesítményét, és ha egy iskola tartósan az átlag alatt teljesít, besorolhatják egy ún. iskolai szövetségbe (trust), amely olyan intézmények csoportja, amelyek egy egységként együttműködve dolgoznak a csoporton belüli magas oktatási színvonal javítása és fenntartása érdekében. A trust-ok vezetői felügyelik ezekben az iskolákban a beszerzéseket, tehát azokat a szükséges fejlesztésekhez igazítják.
Fentiek alapján nem meglepő, hogy az (ingyenes) online regisztráció során számos olyan kérdésre kell választ adni, amely előzetesen felméri a résztvevő vásárlói potenciálját: milyen pozíciót tölt be a szervezetében (döntéshozó-e?), hány fő munkavállalót foglalkoztat, és a legfontosabb, hogy mennyi az éves költségvetése az intézményének. Ezen információk alapján a kiállítók már előre tudják tervezni értékesítési lehetőségeiket, ezért természetes volt, hogy minden pultnál azonnal rákérdeztek a kiállítók arra, hogy milyen típusú intézményt (pl. iskola, trust), és milyen minőségben képvisel az érdeklődő.
A kiállítás tehát egy valódi vásár, ahol az iskolaigazgatók, felsőoktatási vezetők, fenntartók, oktatáspolitikai irányítók, de akár az egyes tanárok, oktatók is beszerezhetik a legújabb digitális oktatástechnológiai eszközöket és megoldásokat saját munkájuk fejlesztéséhez.
A technológiák fejlődése a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások körének bővülését is generálta: az oktatástechnológiai megoldások a tanítás-tanulás folyamatát kizárólag akkor tudják sikeresen támogatni, ha az adatok, információk értékeléséhez megfelelő – és sok esetben mesterséges intelligenciával támogatott – fejlesztési algoritmusok is szerepelnek a kínálatban. Emiatt a kiállítás mai formájában már nem csak az eszközök bemutatásáról szól, hanem rengeteg olyan szakmai programot kínál, amelyek a pedagógusok, oktatók digitális módszertani kultúrájának továbbfejlesztését célozzák.
A BETT-en számos szemináriumot tartanak neves szolgáltatók, oktatáskutatók, amelyek továbbképzési (Continuing Professional Development) lehetőségeket biztosítanak az oktatási szakemberek számára. Emellett több alkalommal az Egyesült Királyság oktatási miniszterei is tartottak nyitóelőadást a rendezvényen – jelezve ezzel annak oktatáspolitikai prioritását.
A szolgáltatások fejlődésére, illetve bővülésére jó példa a vezetői irányítási rendszerek (VIR) átalakulása, amelyek a tanulónyilvántartások mellett már olyan funkciókat is tartalmaznak, mint az ebédbefizetés vagy a szülőkkel való kapcsolattartás. Ugyanez igaz a tanulásmenedzsment rendszerekre (LMS) is, amelyek a tanulói eredmények feldolgozásához komoly szoftveres segítséget nyújtanak, beleértve azok többszempontú, grafikus ábrázolását.
A szervezők fontosnak tartják a tanárok, oktatók együttműködésének támogatását is: a „TeachMeet” egy szervezett, de informális találkozó a tanárok számára, amelynek keretében megoszthatják a jógyakorlatokat, gyakorlati innovációikat és személyes meglátásaikat a tanítással kapcsolatban. A digitális oktatástechnológiai megoldások alkalmazásával a pedagógusoknak, oktatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy újraértelmezzék a hagyományos pedagógiai modelleket, hogy a diákok személyre szabott, jövőbe mutató tanulási élménybe kapcsolódhassanak be, és rugalmas, kreatív, egész életen át tartó tanulókká váljanak, akik tudásukat és készségeiket a holnap kihívásainak megoldására tudják hasznosítani.
A kiállítás lehetőséget biztosít az EdTech Start-up-ok (EdTech: az "oktatás" és a "technológia" szavak kombinációja) bemutatkozására. Az EdTech olyan hardverekre és szoftverekre utal, amelyek célja a tanórákon a tanár által irányított tanulás és a diákok oktatási eredményeinek javítása. Az EdTech még a fejlődés korai szakaszában van, de ígéretesnek tűnik mint a tananyag tanulói képességszinthez való igazításának olyan módszere, amely a tanuló számára kezelhető ütemben biztosítja az új tartalmak bevezetését és megerősítését.
Az idei BETT a pandémia utáni korszakra koncentrált a "Teremtsük meg a jövőt" globális téma megfogalmazásával, amely hat vezértémát tartalmazott: Vezetés (erős, célzott digitális stratégia kialakítása a válságkezelésen túl is), Befogadás (inklúzió), Digitális jóllét (well-being), Készségek fejlesztése, Innováció. Ezek közül kiemelkedő a digitális jóllét, amely a digitális technológiákkal való kapcsolat egészséges kialakítását jelenti, azaz olyan módszerek alkalmazását, amelyek irányítottan elősegítik a személyes (beleértve a szakmai) célok elérését digitális megoldásokkal, biztosítva ezzel az egyén boldogulását. A diákok és az oktatók jóllét érzésének mérése – különösen a pandémia okozta digitális oktatási kihívások miatt – kiemelten fontos eleme volt a BETT-nek.
A rendezők a fenti vezértémák alapján sorolták be a területileg a kiállítókat, bár a komplexebb szolgáltatást nyújtók (nagy kiállítók) esetében ez nyilvánvalóan nem volt lehetséges. Ezek a cégek önálló „szigetként” jelentek meg a kiállításon. A multinacionális cégek (pl. Microsoft, Google, Apple, Samsung) mellett kis, egy termékkel foglalkozó vállalkozásokat is vendégül látott a BETT, tematikus zónákat biztosítva termékeik, szolgáltatásaik bemutatásához. A cégek mini színpadokat állítottak fel, ahol szakmai, módszertani bemutatókat, workshop-okat rendeztek saját termékük, szolgáltatásuk népszerűsítése érdekében.
A kiállítást tavaly csak online lehetett megtartani, ezért a korábbi évekhez képest alacsonyabb volt az érdeklődés, és az expo területe is a felére csökkent. Míg például 2014-ben, amikor a BETT fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte, 113 ország képviseltette magát 35.044 látogatóval, idén 50 ország, 500 kiállító és több mint 20.000 látogató volt jelen.
Magyarország külön standot állított, ahol a kisebb cégek, műhelyek (pl. Redmenta, Webunit, Polgár Judit módszer stb.) kaptak helyet, azonban néhány hazai vállalkozás önálló kiállítóként is meg tudott jelenni (BOOKR Kids, Logischool, MOZAIK).
A BETT Award (BETT Díj) több kategóriában (pl. Vezetési és menedzsment megoldások, Ingyenes digitális tartalom vagy nyílt oktatási erőforrások stb.) kerül meghirdetésre, és a digitális oktatás területén az egyik legrangosabb elismerésnek számít Európában. A kiállítók számának függvényében nagy sikernek könyvelhető el, hogy a magyar fejlesztésű Makerspace módszertani csomag (Maker’s Red Box), bekerült a döntősök közé. A Maker’s Red Box fő erőssége, hogy egy komplex kompetencia keretrendszert ajánl, több nemzetközi keret elemeit integrálva.
A magyar résztvevők számára a Digitális Jólét Nonprofit Kft. szakemberei több vezetett tematikus túrát szerveztek, amelyeken célzottan lehetett megismerni egyes szektorok (pl. szakképzés) vagy oktatási szolgáltatók (pl. Microsoft) kínálatát. A felsőoktatási vezetők egy új testvérrendezvényhez, az „Ahead by Betthez” csatlakozhattak.
Összességében elmondható, hogy a BETT-en kínált megoldások többsége jelenleg még csak nagyon korlátozottan alkalmazható a hazai oktatási, képzési rendszerben annak ellenére, hogy a magyar (oktatás)politikában hangsúlyosan megjelenik a digitális átállás szükségessége. Ennek okait érdemes lenne elemezni (hazai eszközellátottság, költségvetési korlátok, módszertani hiányosságok stb.), azonban tényként szükséges kezelni, hogy a kiállítók által felkínált digitális alkalmazások és eszközök egyértelműen tükrözik és segítik a jövő tanítási-tanulási folyamatait. Ezért a lehetőségeket figyelembevéve mindenképpen érdemes a magyarországi jógyakorlatokat hasznosítva (pl. Digitális Témahét) és saját ötletekre építve esetleg kisebb volumenű, de a hazai környezetben alkalmazható elemeket megvásárolni és beépíteni a pedagógiai gyakorlatba. Ehhez példaként szolgálhatnak azok a magyar szolgáltatók, akik már a BETT-en is bizonyították nemzetközi alkalmasságukat.
Szerző: Bogdány Zoltán, National VET Team szakértő
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »