A diák komplex megismerése – az adatgyűjtés

A tanár, a szakember számára alapvetően fontos az adott diák jellemzőinek feltárása, feltérképezése. Ennek érdekében gyűjtünk adatokat. Az adatgyűjtés folyamata sokrétű, mert adiák, a környezete, a tanárai, a diáktársaikülönböző szempontokból látják az adott helyzetet, önmagukat, illetve a diákot. Így előfordulhat, hogy az adatgyűjtés során ellentmondó információkkal találkozhatunk. Az információgyűjtés kapcsán számos dimenziót szükséges figyelembe venni, ezek közül a legfontosabbakat az alábbi ábra tartalmazza:

Az adatgyűjtés tehát sok szempont figyelembevételével készül, az információk összegyűjtéséhez szükséges ismeretek is ilyen széleskörűek: biofiziológiai, pszichés, kognitív, motivációs, környezeti, kulturális, viselkedésbeli, családi. Az információgyűjtést több módszer alkalmazásával végezhetjük el: megfigyelések, interjúk, környezettanulmány, családlátogatás, vagy mások formális és informális közlései, tesztek és kérdőívek. Fontos kiemelni, hogy az adatgyűjtés során szerzett információk gyakran szubjektívek, esetleg a résztvevők érdekei által befolyásoltak. A másik fontos alapelv, amit szem előtt kell tartani a diák titoktartáshoz való joga. 

Az információgyűjtés tudatos, tervezett formában meghatározza a segítés irányát, módját, növeli az együttműködés, esetleges problémamegoldás eredményességét és hatékonyságát. A megfelelő információkkal dolgozó szakember hatékonysága növekszik, kompetenciája megkérdőjelezhetetlen.

A legmeghatározóbb információforrás maga a diák. Fizikai jellemzői, megjelenése, egészségi és mentális állapota mellett az interjú (javasolt interjú vázlat mellékelve), az egyéni beszélgetések, a napi munka során zajló beszélgetések során szerzett információk meghatározóan fontosak. Fontos jelentéstartalommal bírnak a diák értékei és érzelmei, illetve viselkedése és személyisége, indulatkitörései, érettsége, agresszivitása, énképe is.

Csatolt információs forrásoknak tekintjük egyrészt a családtagokat, a barátokat, a szomszédokat, az ismerősöket, a diákot tanító pedagógusokat, másrészt a társszakmák képviselőit: a védőnőket, pszichológusokat, orvosokat, és akik érintettek diák életében. A diákokra vonatkozó információk talán másik legfontosabb forrása lehet a szülővel, szülőkkel (vagy gondozóval, gondviselővel, állami gondoskodás esetén nevelővel) készített első interjú. (javasolt interjú vázlat mellékelve)

A tájékozódás forrásai lehetnek még a következő szakemberek, intézmények:

• Családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatok települési családgondozói
• Iskolai hiányzások, családi problémák, szabálysértések, bűnelkövetések esetén érdemes gondolni az együttműködésre, kapcsolatfelvételre
• Szakértői és rehabilitációs bizottságok, megyeközpontok szerint, illetve körzeti nevelési tanácsadó
• Tanulási problémák, iskolai kudarcok esetén érdemes informálódni, szükség esetén vizsgálatot kérni
• Előző iskola, pedagógus

• Gyermekotthoni elhelyezés estén a diák gyámja
• Ez esetben a gyámot mindenképpen be kell vonni a fejlesztési terv készítésébe. Ez azért is indokolt, mert a diáknak a gyermekotthonban van nevelési gondozási terve, ami adott esetben nagyon sok plusz információval segítheti a pedagógus munkáját, az összhang megteremtését.
• Családba fogadás esetén gyámhivatal
• Gyakori jellemzője e helyzetnek, hogy nem a szülők, hanem valamelyik rokon, legtöbbször nagyszülő neveli a diákot. Az együttműködők körének feltérképezésekor a diák szempontjából fontos információkhoz juthatunk.
• Pártfogói Szolgálat:
• 14 évet betöltött, szabálysértést elkövető fiatalok gondozó hálózata. A hivatásos pártfogók rendszerint kapcsolatban állnak az iskola diákjaival. 

A beszélgetéseken túl több dokumentum is segíthet a tájékozódásban. Nem is gondolnánk, hogy gyakran párhuzamosan – egy-egy segítő intézménynél – szinte teljes dokumentáció van a diákról. nagyon kell figyelni arra, hogy ezekkel kapcsolatban különösen érvényes a titoktartási kötelezettség, így ezeket kiadni csak a társ-, segítőintézményeknek lehet!

• gyermekvédelemhez kapcsolódó dokumentumok – például jegyzőkönyvek családlátogatásról, családgondozással kapcsolatos feljegyzések, esetnapló, védelembe vételi határozat, a pártfogással kapcsolatos dokumentumok (pártfogói felügyelői vélemény, magatartási szabályok stb.)
• az iskolához, pedagógiához kapcsolódó dokumentumok – pedagógiai vélemény, szakértői vélemények, magántanulói státusszal kapcsolatos dokumentumok, fejlesztési tervek, szöveges értékelések, pszichológiai vélemény

Az adatgyűjtés a diák fejlesztésének és egyben az egyéni fejlődési terv elkészítésének első lépése. Természetesen a dokumentumok és a beszélgetések mellett saját megfigyeléseinkről, tapasztalatainkról se feledkezzünk meg! Megfigyelhetjük a diákot nemcsak tanórán, hanem például a szünetben, vagy esetleg szakmai képzésének helyén, nézhetjük, hogy mennyire vesz részt aktívan a közösségi életben, ha bejön az iskolába, milyen pszichés, fizikai állapotba teszi azt meg. Ezek a benyomások is mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy árnyalt képet kaphassunk a diákról. Nem egyszerű dolog e sok-sok információ rögzítése, javasoljuk, hogy mindegyik diákunkról legyen egy mappánk, ahová esetlegesen napközben, hét közben feljegyzett reflexióink kerülhetnek be.

Használati útmutató anyagszükséglettel:

• Diák interjú javaslat  (1 db)
• Szülő interjú javaslat  (1db)