Szektorok közötti együttműködés – partnerek feltárása, együttműködések kiépítése

A tanulók megismerési folyamata során többféle olyan, a háttérben meghúzódó problémával is találkozhat a pedagógus, amelynek megoldása a tanórai vagy tanórán kívüli pedagógiai tevékenységen túlmutat, ugyanakkor a probléma megoldatlansága magában rejtheti a korai iskolaelhagyás kockázatát. Mivel az okok igen összetettek és sokfélék, fontos szem előtt tartani, hogy ugyanaz a tényező különféle válaszokat válthat ki a tanulókból, azaz nem szükségszerű, hogy hasonló okok miatt hagyják abba a tanulmányaikat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség különféle beavatkozásokra. Az általános vagy célzott segítségnyújtás az iskolák személyi feltételrendszerétől függ, iskolán belüli és kívüli szakemberek is részt vehetnek benne.

Ennek alapján a bevonható szakemberek körét két nagy csoportban határozhatjuk meg:

a)  Az oktatási intézményeken belül elérhető (azaz rendszeresen ott tevékenykedő) segítő szakemberek:

• Logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus (tanulási és teljesítményzavar esetén)
• iskolapszichológus (beilleszkedési és magatartási zavarok esetében)
• Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős/iskolai szociális munkás (a családi élet funkciózavarai, a tanuló elhanyagoltsága esetén; az egészséges életmódot támogató, a bűnmegelőzést, a szenvedélybetegségeket megelőző, kábítószer ellenes programok kidolgozásának segítése, megszervezése céljából, feladata lehet a koordináció, önsegítő és kortárs segítő programok működtetése; a család és az iskola közti közvetítés)
• Szabadidő-szervező (sport- és szabadidős programok szervezése, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító (klub) foglalkozások)
• Pedagógiai asszisztens
• Iskolaorvos, nővér (a tanuló biológiai fejlődésének nyomon követése, szexuális felvilágosítás, fogamzásgátló módszerekről tájékoztatás)

Együttműködésük során szektorok közötti együttműködésről beszélhetünk.

b)  Az iskolákon és az oktatási rendszereken kívül tevékenykedő, a korai iskolaelhagyás szempontjából jelentős tevékenységet végző szakemberek és intézmények között a következők segítségére számíthatunk:

• Pedagógiai szakszolgálatok, tanácsadó intézmények: feladat lehet a nevelési tanácsadás (szülőknek, pedagógusoknak), gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás, tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés
• Alternatív napközi ellátást nyújtó intézmények
• A személyes szolgáltatást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer helyi vagy regionális szintű intézményei (országonként eltérő sajátosságokkal)
• Ifjúságsegítő szolgáltatásokat végző szervezetek (önkormányzati, egyházi, NGO szektor képviselői)
• Egészségügy: házi- és gyermekorvos, védőnő/nővér, szenvedélybetegeket és pszichiátriai betegeket ellátó és rehabilitáló intézmények 
• Rendőrség: bűnmegelőzési és szenvedélybetegségek kialakulása elleni preventív tevékenység az iskolások részére (Magyarországon pl. a D.A.R.E. program mintájára, vagy iskolarendőr)
• Fiatalkorú bűnelkövetők gondozásával foglalkozó szervezetek
• Helyi közösségfejlesztő csoportok, körök, szervezetek (közösségfejlesztés)
• Művelődési házak, művelődési intézmények (szabadidős lehetőségek fiataloknak)

Magyarországon bevonható szervezetek:

• Pedagógiai szakszolgálatok: tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok hátterének feltárása, fejlesztési lehetőségek
• Tanodák, mint alternatív napközi ellátást nyújtó intézmények (tanulástámogatás)
• Gyámhatóság: például kezdeményezheti a tanuló kollégiumi felvételét
• Gyermekjóléti szolgálat: feladata Magyarországon a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése, a veszélyeztető tényezők felszámolása.
• Családsegítő szolgálat: szociális és mentálhigiénés problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának, valamint a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának elősegítése (egyénileg vagy családoknak).
• Önkormányzatok: Az önkormányzatok és/vagy iskolafenntartók által adható támogatási fajták a családok szűkös anyagi helyzetének mérséklésére:
• anyagi jellegű juttatás: tankönyvtámogatás, étkezési díj mérséklése
• pénzbeni juttatás: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, lakhatási támogatás
• természetbeni juttatások: élelmiszer, ruha stb., szociális bérlakás biztosítása, stb.
• Nemzetiségi önkormányzatok (kulturális hagyományok ápolása, identitás erősítése)
• Gyermekjogi képviselő (felmerülő jogi kérdések esetén)
• Ifjúságsegítő szolgálatok (irodák, csoportok) – jogi, pszichológiai stb. tanácsadás, szabadidős programok, információk a fiatalokat érintő és érdeklő kérdésekben
• Civil ifjúságsegítő szervezetek (ifjúságsegítés, prevenciós, rehabilitációs tevékenységek)
• Egészségügy: házi- és gyermekorvos, védőnő/nővér
• Rendőrség: bűnmegelőzési és szenvedélybetegségek kialakulása elleni preventív tevékenység az iskolások részére (Magyarországon pl. az amerikai D.A.R.E. program mintájára, vagy iskolarendőr)
• Fiatalkorú bűnelkövetők pártfogó felügyelete (Igazságügyi Szolgálat, megyei kormányhivatalok)
• Egyházi szervezetek (ifjúságsegítés, prevenciós, rehabilitációs tevékenységek)
• Helyi közösségfejlesztő csoportok, körök, szervezetek
• Művelődési házak (szabadidős lehetőségek fiataloknak)

A korai iskolaelhagyás kockázatának kitett tanulók iskolában tartása érdekében a pedagógiai munka és szolgáltatások eszköztárán túl a problémamegoldáshoz más szektorok együttműködése, partnerként bevonása is szükséges. Különösen fontos egymás tevékenységének megismerése, a folyamatos egymás közti tájékoztatás, információcsere. A partneri kapcsolatot és az együttműködési munkaformákat  többféle szinten érdemes kialakítani:

a)  általános megbeszélés az intézmények képviselőivel rendszeres időközönként: cél a különféle szakemberek kompetenciáinak feltérképezése, az intézményi segítségnyújtási típusok és lehetőségek feltérképezése, együttműködési formák kialakítása, a problémák feltárása és értékelése.

b)  tisztázó megbeszélések a különböző szakmák képviselőivel külön-külön az aktuális problémához kapcsolódóan (szükség szerint minden olyan partnerrel, akinek már lehetséges, hogy kapcsolata van adott tanulóval vagy családdal, )

c)  aktuális problémát megbeszélő csoport a konkrét eset(ek)hez kapcsolódóan az érintett szakemberek bevonásával (szükség szerint bővíthető a bevonásra kerülő szakemberek köre)

Használati útmutató anyagszükséglettel:

• az iskolában elérhető segítő szakemberek listája (folyamatosan bővíthető, frissíthető): 1 db
• iskolán kívül elérhető segítő szakemberek listája (folyamatosan bővíthető, frissíthető): 1 db
• esetkezelő lap interszektoriális együttműködéshez (konkrét esethez): 1 db

Bővebb információ