Digitális Szakképzési és Felnőttképzési Módszertani Központ elvégezte a szakmajegyzékben szereplő szakmák digitáliskompetencia-szintjének részletes felülvizsgálatát, és DigKomp öt kompetenciaterületéhez kapcsolódóan meghatározták a digitáliskompetencia-jártassági szinteket.
A Szakmajegyzékben szereplő szakmákhoz tartozó Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) az ágazatért felelős minisztériumok és az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) részvételével készültek el, így azok tartalma tükrözi a gazdaság igényeit, valamint biztos alapot szolgáltatnak mind a szakképző intézményeknek, mind a duális képzésben résztvevő gazdálkodó szervezeteknek saját szakmai, illetve képzési programjuk kidolgozásához.
A KKK a szakmai oktatás legfőbb tartalmi szabályozó dokumentuma, amely a Magyar Képesítési Keretrendszerhez (MKKR) kapcsolódóan tanulási eredményekben határozza meg, hogy egy adott szakma művelőjének milyen készségekkel, tudással, felelősséggel és attitűddel szükséges rendelkeznie. Ezek közé az elvárások közé természetesen a szakma ellátásához szükséges szintű digitáliskompetencia-jártasság szintje is beletartozik. (A Szakmajegyzék tartalmazza a szakma Digitális Kompetencia Keretrendszer szintjét.)
A Digitáliskompetencia-keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről szóló 1341/2019. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében elkészült a DigKomp Rendszer szakmai koncepciója, amelynek része a DigKomp Állampolgári Digitáliskompetencia-keret. A kompetenciakeret öt kompetenciaterületből áll, amelyekhez összesen 21 kompetenciaelemet kapcsoltak.
A Biztonság kompetenciaterületen belül pl. a következő négy kompetenciaelem található: 1) Az eszközök védelme; 2) A személyes adatok és a magánszféra védelme; 3) Az egészség és a jólét védelme; 4) A környezet védelme.
Az összes kompetenciaterülethez nyolc jártassági szint rendelhető: Alapszint 1–2; Középszint 3–4; Haladó szint 5–6; Mester szint 7–8; ahol az 1-es szint azt jelenti, hogy a felhasználó segítséggel képes egyszerű feladatokat, folyamatokat kezelni, egyszerű problémákat megoldani, és ezeket a lépéseket képes megjegyezni, míg a 8-as, legmagasabb, mester szintű felhasználó képes rendkívül összetett, sok tényező által befolyásolt, akár több probléma önálló megoldására, és az így kialakított új ötleteket és folyamatokat képes beilleszteni az adott szakmai terület eljárásai közé, továbbá a megoldáshoz szükséges eljárásokat képes maga létrehozni.
A KKK-k kidolgozásakor 2020-ban a fő cél az alapvető szakmai követelmények meghatározása volt, és ugyan szempontként jelent meg a digitális kompetenciák beépítése a tanulási eredményekbe, de a DigKomp jártassági szintmeghatározásokat nem előzte meg olyan mélyreható elemzés, amely érdemben alátámaszthatta volna az egyes szakmák megfelelő digitáliskompetencia-szintjének meghatározását.
Emiatt szükségessé vált a KKK-k részletes vizsgálata, a szakmák tanulási eredményeiben megjelenő digitális elvárások pontosítása. Ezen célból a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megbízásából a Digitális Jólét Nonprofit Kft. keretein belül működő Digitális Szakképzési és Felnőttképzési Módszertani Központ (DSZFMK) elvégezte a Szakmajegyzékben szereplő szakmák digitáliskompetencia-szintjének részletes felülvizsgálatát.
A fejlesztés deklaráltan nem a KKK-k módosítását, hanem kizárólag a tanulási eredményekben megjelenő digitális tevékenységek pontosítását, illetve a digitáliskompetencia-jártassági szintek részletesebb, a DigKomp öt kompetenciaterületéhez kapcsolódó meghatározását célozta meg. (A tanulási eredmények pontosítását követően elengedhetetlen a vizsgakövetelmények és a szakmai oktatás megszervezéséhez szükséges eszközök újragondolása is, amely meghaladta a projekt kereteit, ezért szűkítették le a megvalósítók a kutatás hatókörét.)
Az elemzést végző közel 200 szakértő a tanulási eredményeket deszkriptor soronként vették számba, elsősorban a „Készségek, képességek”, illetve az „Ismeretek” deszkriptorokat, hogy azokhoz kapcsolhatók-e digitális tevékenységek. A fejlesztésben dolgozó szakértők és szupervizorok nagy része a KKK-k kidolgozásában is részt vett, ami jelentősen hozzájárult a projekt szakmai kohéziójához és folytonosságához.
Első lépésként a 23 ágazati alapoktatás vizsgálata történt meg, mivel azok jelentik az alapját a szakirányú oktatással kapcsolatos elvárások meghatározásának. Fontos kiemelni, hogy a szakma javasolt digitáliskompetencia-jártassági szintje nem lehet alacsonyabb, mint az ágazati alapoktatásé, hiszen a szakirányú oktatásban az ágazati alapoktatás digitális kompetenciái kerülnek továbbfejlesztésre, vagy olyan új kompetenciák jelennek meg, amelyeket az ágazati alapoktatás követelményei nem tartalmaznak.
Az ágazati alapoktatásokhoz tartozó digitális követelmények megfogalmazását követte a szakirányú oktatással kapcsolatos digitális kompetenciák, illetve azok jártassági szintjeinek definiálása.
A fodrász szakmáról az emberek többségének valószínűleg nem a digitális kompetenciák jutnak eszébe. A fodrász esetében például a „Megtervezi és elvégzi a hajhosszabbítást és hajdúsítást” tanulási eredményhez a következő digitális tevékenység került meghatározásra: „Videómegosztó oldalakon különböző hajhosszabbítási, hajdúsító eljárásokat, technikákat keres, ezeket letölti, tárolja a szalon adattárolóján és munkatársaival megosztja.” Ez a példa jól mutatja, hogy minden szakmában azonosíthatók olyan digitális tevékenységek, amelyek emelik a szakma színvonalát, és nem utolsósorban annak munkaerőpiaci értékét.
A szakértők által az egyes tanulási eredményekhez megfogalmazott szakmai digitális tevékenységek az oktatók számára példaként és iránymutatásként szolgálhatnak a jövőben, melyeket felhasználhatnak napi oktatói gyakorlatukban.
A projekt 2021. november 30-án fejeződött be, a részletes eredmények publikálása hamarosan várható.
Szerző: Bogdány Zoltán, Mondolat Iroda Kft. ügyvezetője, vezető szakértő a cikkben jelzett projekt szakmai lebonyolításában
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »