Emmanuel Macron francia elnök 2017-ben vetette fel az európai egyetemi hálózatok kialakításának ötletét, amit az EU-tagországok vezetői, az oktatási miniszterek, valamint az Európai Bizottság vezetői értekezletei is támogattak. A részletes koncepciót a Bizottság javaslatára egy ad hoc szakértői testület három találkozója során a tagállamok szakértői alakították ki, valamint egy kísérleti projekt tervezetét is kidolgozták a kezdeményezés elindítására, illetve annak kimunkálására, hogyan tudnak ezek az együttműködések minél hatékonyabbak lenni.
A letisztázódott koncepció szerint a tervezett intézmények angol neve alliance, azaz szövetség. A koncepció egy hosszú távú, 2030-ig terjedő megvalósítást irányoz elő, aminek első fázisában hároméves kísérleti projektek keretében 2019 őszi kezdéssel hat szövetség pályázata nyerhet egyenként 5 millió euró támogatást. Ennek feltétele az is, hogy az érintett tagállam is vállaljon valamekkora anyagi támogatást a projekt megvalósításában.
A koncepció szerint az egyes szövetségek 3-6 felsőoktatási intézményt foglalnak magukban (esetleges bővítés lehetőségével), legalább három EU-tagországból, Európán, illetve az Európai Felsőoktatási Térségen (EFT) belül kiegyensúlyozott földrajzi eloszlással, minél több különböző oktatási nyelvvel. A tagintézmények kidolgoznak egy közös működési modellt, amely az alkalmazottak és a hallgatók közös adatbázisára épül. Távlati cél a hallgatók 50%-ának és az oktatók jelentős részének mobilitása a tagintézmények között. Fontos cél a szakok tanterveinek harmonizálása a szövetségen belül, és a komplementer adottságok kihasználása a társintézményekben. Tudományos kutatás területén össze kell hangolni a nagy intézményi projekteket, lehetőleg az EU kutatási irányvonalainak megfelelően. Hosszabb távon tervben van egy európai egyetemi státusz kidolgozása és az ennek megfelelő minőségű európai diplomák kiadása.
A tagintézmények így egy igen szoros adminisztratív, oktatási és kutatási együttműködés alapján folytatnák tevékenységüket. A hallgatók eldönthetnék, hogy a tantervük szerint esedékes kurzusaikat az egyes félévekben melyik ország melyik intézményében hallgatnák. A kutatási együttműködésekre nem kellene külön pályázni; ez a kutatócsoportok közti egyeztetés után egy szövetségen belüli (költségkímélő) cserével lenne megoldható. Az oktatók cseréje hasonlóképpen zajlana. A támogatás forrását az Erasmus+ program biztosítja.
A kísérleti projekt eredményeire is támaszkodó következő pályázat előreláthatóan jóval több szövetséget támogat majd, ami megalapozza az Európai Felsőoktatási Térség intézményeinek szoros, összehangolt és kiterjedt együttműködését. Feltételezhetően ez növeli majd a résztvevő intézmények rangját, elősegíti az eredményesebb kutatás-fejlesztést és minőségi oktatást, valamint jóval többféle lehetőséget biztosít a jövőben a hallgatók számára értékes diplomák megszerzésére.
Összeállította: KESZEI ERNŐ, egyetemi tanár a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke, az Európai Egyetemek ad hoc szakértői bizottságának tagja
*****
Az első pályázati felhívás az Erasmus+ program éves felhívása keretében jelent meg. A pályázóknak támogatási kérelmeiket az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) 2019. február 28-ig kell benyújtaniuk a 2019.szeptember 1. és december 1. között induló szövetségek számára. A második kísérleti felhívás várhatóan jövőre jelenik meg. A cél mintegy 20 európai egyetemi szövetség kiépítése 2024-ig.
*****
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »