Szakpolitikai hírlevél

Európai felsőoktatási térség

Egy diploma, több ország: öt magyar egyetem az „Európai egyetemek” nyertes pályázatai közt

Húsz évvel a bolognai folyamat bevezetése után az Európai Bizottság 2018 őszén egy új kezdeményezést indított útjára, amelynek távlati célja, hogy olyan országhatárokon átívelő európai campusokat hozzon létre, ahol semmi sem szab gátat a hallgatók, oktatók és munkatársak fizikai vagy virtuális mobilitásának. 2019. június 27-én közzétették az első körben nyertes 17 nyertes pályázat nevét, amelyek között öt magyar egyetem is képviselteti magát.

Az európai egyetemek gondolatát először Emmanuel Macron francia elnök fogalmazta meg 2017 végén, az Erasmus program 30 éves jubileumának évében, az európai együttműködés, identitás és kultúra erősítése érdekében.

Az Európai egyetemek első, kísérleti jellegű felhívására ez év februárjában 54 pályázat érkezett, amelyekben az ún. „szövetségek” felvázolták az elképzeléseiket arról, hogyan lehetne valóban a mindennapok részéve tenni a mobilitást, valamint összehangolni az egyetemek működését, például a kutatásokat, az adminisztrációt és a szolgáltatásokat. Az Európai Bizottság 17 szövetség pályázatát választotta ki, amelyek között öt magyar egyetem is található (ld. a keretes írást). Ezeket a szövetségeket mentorálással fogják segíteni, és az így nyert tapasztalatokat hasznosítják a következő pályázati fordulókban. Ha az elképzelések megvalósulnak, 2025-re Európa-szerte húsz olyan nemzetközi campus fog működni, ahol a diákoknak és az oktatóknak soha nem tapasztalt szabadsága lesz abban, hogy eldönthessék, mit és hol tanuljanak, oktassanak vagy kutassanak. 

Ami az új pályázattípus költségvetését illeti, a jelenlegi tervek szerint minden nyertes konzorcium öt millió eurós támogatásban fog részesülni. A tervek között szerepel, hogy ez az összeg növekedhet a jövőben, ám erről egyelőre nem állnak rendelkezésre pontosabb információk. Ezen kívül több tagállam is jelezte vagy fontolóra vette, hogy kész külön forrásokat az érintett egyetem, esetleg szövetség rendelkezésére bocsátani, mindazonáltal ezek a részletek egyelőre nem ismertek. A Bizottság valószínűleg ősszel újabb felhívást fog közzétenni, így a remények szerint a közeljövőben számos kérdés tisztázódik és a következő pályázati fordulóra már pontosabb információk fognak rendelkezésre állni.

Az eredmények közzététele előtt a magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetemet kérdeztük meg a tapasztalatairól, amely szintén tagja a nyertes szövetségek egyikének. Az ELTE négy másik egyetemmel együtt (Barcelonai Egyetem, Montpellier-i Egyetem, Trinity College Dublin, Utrechti Egyetem) a CHARM-EU (CHallenge-driven, Accessible, Research-based, Mobile European University) szövetséggel pályázott. A fenntarthatóság jegyében kialakítandó új intézményi struktúrában a kutatóegyetemi hagyományokra építve olyan szakembereket terveznek képezni, akik a 21. század globális környezeti és társadalmi kihívásaira keresnek megoldásokat. Ez az egyetem széles körben lesz hozzáférhető, motorja pedig a bolognai folyamat elvének kiteljesítése, a személyre szabott mobilitás.

Egy ilyen nagyívű elképzelés kivitelezése számtalan kérdést vet fel, ezért nem várható, hogy egyik napról a másikra váljon valóra. Az egyik fő kihívás a szabad mobilitás alapelvének összehangolása az egyes tagegyetemek és országok akkreditációs rendszerével, szabályaival. A megvalósítást figyelemmel kísérő szakemberek igyekeznek majd segítséget nyújtani a kihívások leküzdésében.

A következő három év elsődleges célja az lesz, hogy lépésről lépésre kidolgozzák az új intézmény formabontó struktúráját. A társuló egyetemek által kiválasztott területeken – mint például egészségtudományok, digitalizáció, fenntartható fejlődés vagy inkluzív társadalom – először összehangolják a meglévő kurzusokat és kutatásokat, míg hosszú távon új programok közös kidolgozása a cél. A létrehozandó kurzuskínálat épít a partnerek erősségeire, amelyek az ELTE esetében egyebek mellett a mesterséges intelligencia, a biotechnológia, a környezettudomány, az örökségvédelem, a nemzetközi gazdaság és jog, az addiktológia és a neveléstudományok. Az első diákokat és az oktatókat várhatóan a 2021/2022-es tanévben vonják be a projektbe, ekkor még kísérleti jelleggel.

A kiválasztott projektek szeptember és december között indulnak. Túlzás nélkül állítható, hogy ez az új képzési forma mérföldkövet jelenthet az európai felsőoktatás számára, és új fejezetet nyithat az érintett intézmények történetében.

Magyar részvételű nyertes pályázatok. A teljes lista ide kattintva érhető el, míg a sajtóközlemény itt található.

Külön köszönet a cikk megírásában nyújtott segítségükért az ELTE munkatársainak, Szontágh Anikónak, Öhler Katalinnak és Dr. Takó Ferencnek.Írta: Csonka Viktória, pályázati koordinátor (TKA/Felsőoktatási Egység)