Szakpolitikai hírlevél

Európai felsőoktatási térség

PROFFORMANCE - Kinek és miért jó az oktatói teljesítményértékelés?

Ha értékelésről beszélünk, sokféle érzés, gondolat merül fel az emberekben. A PROFFORMANCE projekt elején megkérdeztük a részt vevő szakértőket, hogy számukra mit jelent az értékelés fogalma. Az alábbi ábrán látszik, hogy legtöbbjüknek a „visszajelzés”, a „fejlődés”, a „minőség” és a „reflexió” szavak jutottak eszébe.

A PROFFORMANCE projekt neve is kifejezi a projekt célját: olyan értékelő eszközt fejleszteni, amely méri a PROFesszori – felsőoktatási oktatói teljesítményt, azaz perFORMANCE-t, PROFesszionálisan és formatív, fejlesztő jelleggel („formation”). A cél egy olyan keret- és eszközrendszer kidolgozása, amely támogatja az európai és nemzeti szakpolitikai célok, intézményi stratégiák mindennapi gyakorlatba ültetését, lehetővé teszi az egymástól való tanulást, a jó példák és kiváló gyakorlatok elismerését és terjesztését. 

A legfontosabb cél azonban, hogy olyan projektterméket hozzunk létre, amely több szinten is elfogadható, használható, valamint motiváló és valódi hozzáadott értéket jelent. 

Az oktatók számára: 

• előremutató, felhívja a figyelmet az egyéni fejlődési irányokra, lehetőségekre,
• többszempontú, így nagyobb eséllyel tárgyilagosabb és teljesebb körű visszajelzést ad, 
• fejlesztő és támogató.

Az intézmény számára:

• visszajelzést ad az oktatás és tanulás hatékonyságáról,
• azonosítja az intézményen belüli tudást, erősségeket, jó gyakorlatokat, amelyekre építeni lehet,
• feltérképezi az esetleges hiányosságokat, nehézségeket, kihívásokat,
• adatokat szolgáltat az intézményi stratégiák megalkotásához és módosításához,
• támpontot nyújt az intézményi szintű oktatói értékelési-fejlesztési-ösztönző rendszer (tovább)fejlesztéséhez,
• felhívja a figyelmet a legújabb nemzetközi folyamatokra, célokra, amelyekhez igazodni szükséges vagy érdemes.

A döntéshozók számára

• összesített adatokat szolgáltat az ország felsőoktatásának oktatás-tanulás terén elért eredményeiről, amely elősegíti a megalapozott szakpolitikai döntések meghozatalát, nemzeti stratégiák megalkotását, hatékony támogatási eszközök kidolgozását.

A projekt partnerei és szakértői elkötelezetten és igen nagy lelkesedéssel vágtak neki ennek az izgalmasnak ígérkező, kihívásokkal teli feladatnak. A projekt 2021 nyarán félidőhöz érkezett. A konzorciumon belüli együttműködés kiváló, az online megvalósítás és a multikulturális sokszínűség –az Európai Felsőoktatási Térség minden szegletéből dolgoznak együtt szakértők – kihívásait is eredményesen sikerült a projekt javára fordítani, még úgy is, hogy a tervezett szakértői műhelyeket, munkacsoport üléseket egytől egyig a virtuális térben kellett lebonyolítani.

A partnerországok (Ausztria, Csehország, Georgia, azaz Grúzia, Horvátország, Magyarország, Szerbia) felsőoktatási intézményei 2021 őszén találkozhatnak az első konkrét eredményekkel:

1. Online olvasható lesz a Benchmarking jelentés, mely annak a felmérésnek az eredményeit foglalja össze, amely 2020 novemberében, 6 partnerország 154 felsőoktatási intézményének körében vizsgálta az oktatási-tanulási gyakorlatokat, oktatói értékelő-fejlesztő-ösztönző rendszereket. A felmérés célja a jelenlegi helyzet áttekintése, a szükségletek meghatározása és a jó gyakorlatok gyűjtése volt. Bővebb információ a https://profformance.eu/benchmarking címen található. 

2. Terveink szerint 2021 októberében indul útnak a PROFFORMANCE nemzetközi oktatói díj felhívás, melyre már megvalósított oktatási jó gyakorlatokkal, innovatív megoldásokkal lehet pályázni. A nyertesek 2022-ben részt vehetnek a PROFFORMANCE nemzetközi szakértő találkozón és bemutathatják kiváló projektjeiket. https://profformance.eu/call-for-application 

3. Szintén 2021 októberében kezdődik az értékelő eszköz tesztelése a partnerországok kiválasztott felsőoktatási intézményeiben. Az eszköz véglegesítése előtt fontos a gyakorlati visszajelzés a végfelhasználóktól, hogy mennyire alkalmazható, releváns, gyakorlatias az adott intézmény szempontjából, mennyire látják annak hasznát, hozzáadott értékét és nem utolsó sorban milyen érzéseket ébreszt az oktatókban annak használata. https://profformance.eu/institutional-visits 

Az út odáig azonban nem mindig sima, ugyanis számos dilemmával szembesül a szakértői csapat a fejlesztés során.  

• Lehet-e vajon egy one-fit-for-all, azaz egy minden Európai Felsőoktatási Térségbeli intézmény számára elfogadható és alkalmazható eszközt fejleszteni, amikor még egy országon, de akár egy intézményen belül is óriási különbségek lehetnek az oktatási módszerek és hatékonyság tekintetében?
• Hogyan lehet egyszerre biztosítani az adatok összehasonlíthatóságát és az eszköz rugalmasságát, személyre szabhatóságát?
• Miként lehet egy egyszerű, felhasználóbarát, de egyben átfogó, professzionális, komplex rendszert kialakítani?
• Mi motiválja az intézményeket és az oktatókat az eszközrendszer használatára? 
• Hogyan lehet fejleszteni az értékelési kultúrát olyan irányba, hogy a konstruktív, fejlesztő értékelés elfogadott legyen nemcsak a diákok, de a társoktatók, a közvetlen felettesek, vagy akár külső partnerek részéről is?

A helyes irány és arány, valamint a megfelelő egyensúly megtalálása a különböző lehetőségek között csak úgy lehetséges, ha azokat kérdezzük, akik akár az értékelés alanyaként, akár felhasználójaként érintettek a folyamatban. A 2021 első felében megvalósított szakértői műhelyeken ezért a szakmai jó példákat ismertető előadások, bemutatók mellett a diákok, független oktatók, az intézményi vezetés képviselői, valamint külső partnerek is elmondták álláspontjukat és véleményüket, valamint külső értékelési szakember is segítette a munkát. Mindez jó alapot ad ahhoz, hogy a fenti dilemmákra optimális megoldások szülessenek.

A PROFFORMANCE nemzetközi projektben az Innovációs és Technológiai Minisztérium konzorciumvezetőként, a Tempus Közalapítvány pedig a megvalósítással megbízott ún. kapcsolt haramadik félként vesz részt. 

Az eredményeket folyamatosan nyomon követhetik a profformance.eu honlapon, és szívesen állunk rendelkezésükre az ehea{kukac}tpf.hu címen is.

Szerző: Besze Szilvia | Tempus Közalapítvány | Felsőoktatási igazgatóság