Szakpolitikai hírlevél

Foglalkoztathatóság, minőségbiztosítás és az oktatási mobilitás és innováció lehetőségei az EU partnerországaiban

Miniszteri találkozók a közép-ázsiai és a nyugat-balkáni oktatásról

2015 nyarán két magas szintű nemzetközi konferenciát is rendeztek, amelyek az Európai Unió és a partnerországok közötti oktatási és képzési együttműködés további irányait jelölték ki. Mindkét esemény a magyar oktatás nemzetközi kapcsolatai szempontjából is figyelemre méltó, hiszen az érintett régiók kiemelt jelentőségűek, és a mind a hazai szakpolitika, mind pedig az intézmények számára bővülő lehetőségeket jelentenek.

A lett EU elnökség egyik utolsó kiemelt eseménye volt a 2015. június 25–26-án Rigában megtartott Az EU-tagállamok és a közép-ázsiai országok oktatási minisztereinek első találkozója. Szinte ezzel egy időben, július 2–3-án az albániai Vlorában került sor a Nyugat-balkáni Oktatási és Képzési Platform 4. miniszteri találkozójára.

EU tagállamok és a közép-ázsiai országok oktatási minisztereinek első találkozója - Riga

A találkozó résztvevői az eddigi eredményekre építve meghatározták a következő két év kiemelt tennivalóit, melyek a következő három téma köré csoportosultak:

- Képesítési keretrendszerek és normák fejlesztése;

- Minőségbiztosítás és akkreditáció;

- Foglalkoztathatóság és a munkaerőpiac szükségletei.

A partnerországok közül Rigában Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán vett részt a megbeszéléseken, míg az Uniót az Egyesült Királyság, Észtország, Lengyelország Spanyolország és Svédország képviselte, valamint az Európai Bizottság több magas rangú tisztviselője is jelen volt. A konferenciát Ms Mārīte Seile, lett oktatási és tudományos miniszter nyitotta meg. Hozzászólt Andrejs Pildegovičs lett külügyminisztériumi államtitkár is, aki rámutatott: a lett elnökség prioritásai között szerepelt az EU–közép-ázsiai stratégiai együttműködés elmélyítése, egyebek között az oktatás terén. Ezen törekvéseknek kiváló alapot adott, hogy a találkozóval szinte egy időben az EU Külügyek Tanácsa elfogadta az Európai Unió Közép-Ázsia stratégiáját.

A partnerországok képviselői egyetértettek abban, hogy az oktatásnak 2007 óta stratégiai jelentősége van az EU és a közép-ázsiai régió együttműködésében a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés terén. A szóban forgó országok az elmúlt években komoly reformok megvalósításába kezdtek, amelyekhez óriási segítséget nyújtanak az Európai Unió támogatási forrásai.

A reformtörekvésekben nagy szerepet játszott az 1994-2013 között működő Tempus program, amelynek közép-ázsiai országok 1995 óta lehettek kedvezményezettjei. Ez idő alatt az Európai Bizottság 74 olyan felsőoktatási témájú projektet támogatott, amelyek közép-ázsiai felsőoktatási intézmények vagy a felsőoktatási rendszerek modernizációját szolgálták. Szintén igen nagy hatása volt Erasmus Mundus programnak (2004-2013), amely a partnerországokkal megvalósított mobilitási projektek és a nemzetközi közös képzések támogatása által járult hozzá a fejlesztéshez. A miniszterek üdvözölték, hogy a támogatási lehetőségek az Erasmus+ program keretében folytatódnak, és újabb lehetőségeket is kínálnak – például a „hagyományos” európai mobilitás mintájára létrehozott nemzetközi kreditmobilitási pályázattípust, amely számos Európán kívüli régióval tesz lehetővé hallgatói és oktatási mobilitást. Mindezen tevékenységek keretét a Bolognai folyamat, illetve az Európai Felsőoktatási térség adja.

A rigai miniszteri találkozó után kiadott kommüniké megállapítja, hogy a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítani a minőségbiztosításra valamint a felsőoktatás, a szakképzés és a munkaerőpiac szereplői közti kapcsolatok fejlesztésére. A jobb foglalkoztathatóság egyik alapvető pillére, hogy a közép-ázsiai országok – európai együttműködésben – nemzeti képesítési keretrendszereket dolgozzanak ki, márpedig ez a tevékenység jól halad. A miniszterek megfogalmazták azt az elvárást is, hogy az Erasmus+ program a jövőben is nyújtson támogatást ezekhez a fejlesztésekhez, ide értve a végzettségek és a diplomák elismertetésének közös alapelveit.

Szintén támogatási forrásokra lesz szükség a független, átlátható nemzeti minőségbiztosítási és akkreditációs rendszerek fejlesztéséhez a partnerországokban, és – ahol ez releváns – kidolgozásához. A konferencia küldöttei részletes cselekvési tervet dolgoztak ki az elkövetkező két évre, amely idő alatt Lengyelország vállal vezető szerepet a Közép-Ázsia Oktatási Platform felsőoktatással kapcsolatos tevékenységeiben, míg Lettország a szakképzés terén irányítja a munkát. Az ütemterv szerint szakértői egyeztetésekre, szemináriumokra, kutatásokra, nemzeti és regionális konferenciákra kerül majd sor, melyeknek témája a fönti három prioritás köré csoportosul. Érdemes kiemelni azokat a rendezvényeket, amelyek az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása és működése révén szerzett tapasztalatokra építve a jövőben létrehozandó Közép-ázsiai Felsőoktatási Térséggel foglalkoznak majd.

A Nyugat-balkáni Oktatási és Képzési Platform 4. miniszteri találkozója - Vlora

A Nyugat-balkáni Platform találkozójának középpontjában is a foglalkoztathatóság, a minőségbiztosítás és az akkreditáció kérdései, valamint az oktatási mobilitás és innováció lehetőségei álltak. A Platform valamivel hosszabb múltra és intenzívebb tevékenységre tekinthet vissza, mint a közép-ázsiai kezdeményezés: 2012 óta négy miniszteri találkozóra és számos regionális konferenciára, szemináriumra került sor. A kezdeményezés célja, hogy a felek az oktatás minden szintjén szakpolitikai eszmecserét folytathassanak, az EU segítséget nyújtson a nemzeti reformtörekvésekhez, felkészítsék a partnerországokat az oktatás és a képzés terén az európai integrációra és elősegítsék a regionális együttműködést.

A nyugat-balkáni régió Magyarország számára is kiemelt partner, hiszen nem csupán az EU-val, hanem hazánkkal is szomszédos területről van szó. Az oktatás és képzés terén is intenzív együttműködés zajlik: mindenekelőtt a CEEPUS és a Tempus programokban valósulnak meg sikeres projektek, főleg Szerbiával, de számos egyéb határon átívelő tevékenység zajlik. Újabban, az Erasmus+ programban figyelhető meg élénkülés: a nemzetközi kreditmobilitásban a magyar felsőoktatási intézmények számára a legnépszerűbb partnerország Szerbia.

A júliusi miniszteri találkozón Xavier Prats Monné, az EB oktatásért és kultúráért felelős főigazgatója elnökölt, a megnyitót Edi Rama, albán miniszterelnök tartotta. Miniszteri szinten Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia képviseltette magát. A miniszterek beszámoltak az elmúlt két évben elért eredményekről és a felmerült problémákról, és döntést hoztak néhány új tevékenységről is:

- Elhatározták, hogy adatgyűjtésbe és -elemzésbe kezdenek a kisebbségek és a hátrányos helyzetű csoportok oktatáshoz való hozzáférésével kapcsolatban, szociális témájú statisztikákat állítanak össze, hogy bekapcsolódhassanak az EUROSTAT rendszerbe, továbbá támogatást kérnek ahhoz, hogy részt tudjanak venni az olyan oktatási mérési-értékelő rendszerekben, mint a PIRLS, TIMMS, PISA és TALIS.

- Támogatják egyes reformok megvalósulását és hálózatok létrejöttét, például az ENIC központokat, a diplomák és képesítések regionális elismertetését (egy egészségügyi pilot projekt keretében) valamint regionális tanár- és alumni szervezet megalakítását.

- Kapacitásfejlesztés az EU-s támogatásokhoz való sikeresebb hozzáférés érdekében: a jövőben workshopot tartanak kutatói és felsőoktatási intézmények adminisztratív munkatársai számára, az Európai Unióról szóló képzéseket és ismeretterjesztést támogató Jean Monnet programon belül létrehoznak egy nyugat-balkáni ablakot, továbbá hatástanulmányt készítenek a megvalósult EU-s projektekről, mindenekelőtt a Tempus programról.

A találkozón elfogadott agenda szerint a következő találkozó fő témája a tanárképzés reformja lesz.