Szakpolitikai hírlevél

Globális munkaerőpiac, globális szakképzés

Megjelent a CEDEFOP legfrissebb jelentése

A sosem látott intenzitású globális verseny, a gyorsan változó technológiák, az egyre mobilabb népesség, az új foglalkozások létrejötte és az új készségek, képességek iránti kereslet új elemek megjelenéséhez járulnak hozzá a szakképzés területén. Olyan új szereplők lépnek színre, mint a nemzetközi ágazati szervek, multilaterális ügynökségek, multinacionális cégek, miközben a nemzeti oktatási és képzési hatóságok továbbra is központi szereppel bírnak. Ugyanakkor számos európai ország törekszik a globális dimenzió figyelembevételének erősítésére a nemzeti képesítési rendszer, a tanulmányi programok, tantervek fejlesztése során.

2015 júniusában a szakképzésért felelős miniszterek a rigai konklúziók között erősítették meg, hogy a munkaerő nemzetközi versenyképességének biztosítása érdekében támogatni kell az európai szakképzési rendszereket, illetve a szakképesítések elismerését mind Európában, mind globálisan. A globális dimenzió megjelenítéséhez hozzátartoznak a nemzetközi ágazati képesítések és az Európai Képesítési Keretrendszerhez (EQF) való kapcsolódásuk kérdése.

Számos kezdeményezés kötődik a nemzetközi ágazati képesítések fejlesztéséhez. Az Európai Unió ügynökségei közül a FRONTEX – amely az Unió külső határai védelmének operatív oldalát koordinálja a tagállamok területén – olyan ágazati képesítési keretrendszert fejleszt, amely szakképzéstől a felsőoktatásig magában foglalja a határvédelmi képesítéseket. Az EASO (Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal) képzésfejlesztés révén kíván hozzájárulni a minőségbiztosításhoz európai szinten. Az ágazati kezdeményezések között kiemelendő az Európai Hegesztési Szövetség által kidolgozott oktatási, képzési és képesítési rendszer, amely világszerte elismert, és az Európai Bankárképzők Szövetségének (EBTN) „tripla E” képesítési rendszere, amely az EQF, az EQAVET és az ECVET integrálásán alapul.

Az európai uniós országok nyomon követik a nem-kormányzati szereplők által létrehozott programokat, képesítéseket, és a globalizáció szakképzés fejlődésére gyakorolt hatását: egy a közelmúltban publikált lett jelentés például a nemzetközi versenyképesség növekedését, illetve az oktatók, trénerek szakmai fejlődési lehetőségeinek bővülését emelte ki a globalizálódó szakképzés lehetséges előnyei közül. A tagállamok együtt is működnek szakképzési rendszereik fejlesztésében, ami elősegíti – a helyi igényeknek való megfelelés mellett – a globális változásokhoz való alkalmazkodást.

A megfelelő politikák kialakításához több kihívást is hatékonyan kell kezelnie a tagállamoknak: a képzési programok és a nemzeti szabályok sokfélesége miatt az átláthatóság és a megfeleltethetőség kérdése központi jelentőségű a minőségbiztosítás szempontjából; és a nemzeti és nemzetközi megoldások – beleértve az uniós szintű közös erőfeszítéseket – megfelelő egyensúlyának kialakítása is a tagállamok feladata.  

Tovább a jelentésre.