Szakpolitikai hírlevél

Kiadványajánló: Inkluzív tantervek

Az OECD 2021-ben A tantervek átalakítása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében: út az inkluzív tantervek felé (Adapting curriculum to bridge equity gaps: towards an inclusive curriculum) címmel publikált jelentést egy hat kiadványból álló sorozat részeként. A jelentés arra keresi a választ, hogy a tanterveket hogyan kellene átalakítani ahhoz, hogy jobban igazodjanak a különféle hátterű tanulók szükségleteihez, különös tekintettel a veszélyeztetett tanulókra. Mindemellett egy sor olyan stratégiát is bemutat, melyeket különböző országok alkalmaztak a tantervfejlesztésben annak érdekében, hogy egy tanuló se maradjon magára.

A tantervek átalakítása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében egy, a világon elsőként végrehajtott összehasonlító tantervi elemzésről számol be, továbbá áttekintést nyújt a vonatkozó szakirodalomról, felsorolja a különböző országokban mutatkozó kihívásokat, felvázolja a stratégiákat, illetve tanulságokat von le az egyes országokban végrehajtott reformok mellékhatásaiból.

A 21. század egyik legnagyobb kihívása, hogy a tanterveknek valóban befogadónak kell lenniük. Ennek érdekében a világ országai és iskolái jellemzően négy típusú tantervi innovációval éltek az elmúlt időszakban: digitális tanterv, egyedi tanterv, kereszttartalmú és kompetenciaalapú tanterv, rugalmas tanterv. Ezek egyike sem járult hozzá maradéktalanul ahhoz, hogy a tanulók közti egyenlőtlenségek csökkenjenek; sőt, úgy tűnik, bizonyos értelemben ezek az újítások tovább növelték a rést az egyes csoportok között. 

Digitális tanterv

Pontos definíciója országonként elérő lehet. A tanterv digitalizálása annak az érdekében történik, hogy minden tanuló elérhesse tanulási céljait pl. e-tankönyvek, online anyagok és adattárak, valamint a tananyag leadásához szükséges technológiai eszközök (hardver, alkalmazások, pl. YouTube, mesterséges intelligencia és digitális platformok) segítségével.

A digitális tanterv különféle módokon segíthet elő az esélyegyenlőség biztosítását, pl. azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy a tanulás folyamata az iskolán kívül ne maradjon abba mindaddig, amíg biztosított az eszközökhöz való hozzáférés és az internetkapcsolat. Ez természeti katasztrófák vagy járványok idején (pl. iskolabezárások esetén) is igaz, továbbá a fogyatékkal élő tanulók elől is elgördíti az akadályokat. Segítség lehet a bevándorlók számára is, hisz jobb hozzáférést biztosít a lefordított tananyagokhoz.

A számos előny ellenére potenciális kockázatokat is rejt magában, pl. adatvédelmi és egészséggel kapcsolatos kockázatok (túlzott képernyőidő, társadalmi elszigetelődés, depresszió és szorongás kialakulása, fizikai aktivitás minimalizálódása), egyéni és generációs különbségek a digitális írástudást tekintve stb.

Egyedi tanterv

Az egyedi, más néven individualizált, differenciált vagy testreszabott tanterv olyan megközelítésre utal, amely egyénre szabott oktatást kínál a tanulók számára. Fő célja, hogy elősegítse a méltányosság és a befogadás megvalósulását. Nem feltétlenül, de többségében technológiai alapú. Lehetővé teszi pl. az értékelés testreszabhatóságát, bizonyos fokú választást a tananyag tartalmát és ütemét tekintve, megkönnyíti a potenciális tanulási nehézségek diagnosztizálását, csökkentheti a lemorzsolódás veszélyét.

Az egyedi tanterv kialakításával kapcsolatos egyik fő kihívás a direkt és indirekt költségek kezelése, melynek leküzdésére többek között javasolt az egyedi tanterv szerinti tanulás integrálása a jogszabályokba; az iskoláknak nyújtott célzott finanszírozás és technikai támogatás; a tananyagok közzététele több nyelven; továbbá minden érdekelt fél bevonása.

Kereszttartalmú és kompetenciaalapú tanterv

Az elnevezés a tantárgyak kereteit átívelő, interdiszciplináris tantervre utal, mely az ismeretek összekapcsolására kínál lehetőséget különböző tudományágakon át. Néhány általános kompetencia, pl. a kritikai gondolkodás és a kreativitás a legjobban az ilyen típusú megközelítés révén fejleszthető.

Ez a típusú tanterv hozzájárulhat az esélyegyenlőség megvalósulásához azáltal, hogy praktikusabb tanulási tapasztalatokat kínál a tanulók számára, és felkészíti őket a polgári életre. 

Óvatosan kezelendő, létrehozása szakértelmet igényel, mert megfelelő tervezés híján a tanterv további túlterhelésével járhat.

Rugalmas tanterv

A rugalmas tanterv különösen előnyös lehet a veszélyeztett hallgatók esetében. Az iskolák és a tanárok azon lehetőségére utal, mely szerint helyi döntéseket hozhatnak a tantervet illetően – tanulási tartalomról és célokról, pedagógiai módszerekről stb. A tanterv lehet tehát rugalmas pl. az értékelésben (pl. formatív értékelés), a tanulás idejét és helyét tekintve (ha digitális tantervvel párosul).

Azok a tantervek, amelyek tartalmukat tekintve rugalmasak, akaratlanul is negatív hatással lehetnek a tanulók teljesítményére. Az ilyen és hasonló kockázatok elkerülése érdekében egyes országok a rugalmas tantervet csak speciális csoportok (nyelvi kisebbségek és a gyengén teljesítő tanulók) esetében alkalmazzák. 

A tantervi innovációk fent bemutatott négy típusának kipróbálása a következő tanulságokkal járt:

1. Érdemes ellenőrző listaként használni az UDL (Universal Design for Learning) vezérelveit.
2. Arra kell törekedni, hogy a "tanulás és értékelés" paradigmája helyére a gyermek/ember egészének fejlődése kerüljön.
3. A magánszféra és a közszféra együttműködése nemcsak lehetőségeket, hanem új típusú kockázatokat is rejt magában.
4. Fontos ügyelni arra, hogy az egyéni és a kereszttartalmú, kompetenciaalapú tantervek ne stigmatizálják a tanulókat.
5. Nem szabad alábecsülni a szembetűnő és az észrevétlen egyenlőtlenségek megszüntetéséhez szükséges erőforrás mennyiségét.

A jelentés teljes szövege az OECD könyvtárában olvasható angol nyelven ezen a linken.