Szakpolitikai hírlevél

Iskolavezetés a méltányos oktatásért – az Európai Szakpolitikai Hálózat az Iskolavezetésért (EPNoSL) eredményeiről

Mi a szerepe az iskolavezetésnek abban, hogy minden tanuló megszerezhesse azt a tudást, azokat a képességeket és attitűdöket, melyek szükségesek ahhoz, hogy önmaga és a társadalom számára is értékes életet élhessen? Hogyan fejleszthetők az EU tagállamokban az iskolavezetés egyes területei helyi, regionális és nemzeti szinten úgy, hogy minél hatékonyabban segítsék elő a méltányos oktatást és az eredményes tanulást? Ezek a kérdések álltak az Európai Szakpolitikai Hálózat az Iskolavezetésről fókuszában, melynek eredményeiről és főbb gondolatairól számolunk be cikkünkben.

Az Európai Szakpolitikai Hálózat az Iskolavezetésről (European Policy Network on School Leadership – EPNoSL) az EU 22 tagországát lefedő, több mint 40 szervezetből álló partnerség, amely oktatási minisztériumokat, kutatóintézeteket, felsőoktatási intézményeket és szakmai szervezeteket foglal magában. A hálózat az Európai Bizottság által támogatott projekt keretében működött 2011 és 2015 között, a Tempus Közalapítvány a tudásmenedzsment tevékenységeket koordinálta 4 éven keresztül. A hálózat célja az volt, hogy az iskolavezetés területén ösztönözze a magas szintű együttműködést az oktatás különböző szereplői között, s ily módon támogassa, hogy az iskolavezetéssel kapcsolatos fejlesztések és az arról való gondolkodás a méltányosság és a tanulás eredményességének a jegyében induljanak el és valósuljanak meg az EU tagállamokban.

Célok és tartalmi fókusz

Szakpolitikai hálózatként az EPNoSL nem kizárólag a magas szintű oktatási szakpolitikák kidolgozására és végrehajtására (jogszabályalkotás, rendszerszintű elemek) kívánt hatást gyakorolni az iskolavezetés területén. Működését az a cél vezérelte, hogy támogassa azt a dinamikus folyamatot, melynek során az oktatás szereplői – beleértve a gyakorló tanárokat, iskolavezetőket, oktatókat, tanárképzőket, valamint a kutatókat, szakértőket, a döntés-előkészítőket és döntéshozókat – értelmezik a szakpolitikai és tudományos dokumentumokban megjelenő eszméket, azokat lefordítják és átültetik a saját gyakorlatukba.

Tartalmi fókuszát tekintve a méltányos oktatás került a középpontba, abban a legtágabb értelemben, hogy

minden tanuló megszerezhesse azt a tudást, azokat a képességeket és attitűdöket, melyek szükségesek ahhoz, hogy önmaga és a társadalom számára is értékes életet élhessen (Jacky Lumby, az EPNoSL kutatójának meghatározása).

A partnerség az iskolavezetés néhány fő területére vonatkozó szakmai tudásbázist épített fel, és különböző fórumokon nemzetközi és nemzeti párbeszédet generált arról, hogy

• az iskolai autonómia,
• az elszámoltathatóság,
• a megosztott vezetés és a tanári vezetés,
• a szakpolitikai folyamatok tervezők és megvalósítók közötti dinamikája,
• a vezetők képzése és szakmai fejlesztése,
• az oktatás szereplői közötti együttműködések

hogyan segíthetik elő a méltányosságot és az eredményes tanulást. Az alábbiakban az eredmények közül emelünk ki néhányat, és adunk abból ízelítőt, hogy ezek milyen módokon támogatják az iskolavezetésről való gondolkodást.

Eredmények

Az EPNoSL hálózat legnagyobb eredménye az EU tagállamok jelentős részét tartalmazó különböző célcsoportokat lefedő partnerség közös gondolkodása, tudásuk egymással való megosztása, mely segítségével elérték, hogy Európában az iskolavezetéssel kapcsolatos kérdésekről a méltányossággal szoros összefüggésben gondolkodjanak az oktatás szereplői. Emellett ugyanakkor gazdag szakmai tudástár is készült, amely többek között kutatási összefoglalókat, jó gyakorlattárat és szakpolitikai ajánlásokat is tartalmaz. Ezek közül az alábbiakban kettőt emelünk ki: a szakpolitikai és intézményfejlesztési eszköztárat és az esettanulmány-gyűjteményt.

Az interaktív weboldalon összegyűjtött szakpolitikai és intézményfejlesztési eszköztár (policy toolkit) döntéshozók, fenntartók, iskolák, kutatók, tanár- és vezetőképzők számára nyújt eszközöket, melyek segítik a reflexiót, a kihívások megfogalmazását, ill. a policy tervezést az iskolavezetésre vonatkozóan. Ezek többségében olyan gondolatébresztő, rövid, tematikus egységeket, videókat, előadásokat tartalmaznak, melyek a méltányosság különböző aspektusainak (pl. autonómia, elszámoltathatóság, megosztott vezetés, szakpolitikákra adott válaszok, vezetők képzése) jelenlegi európai felfogását mutatják be.

Példaként a megosztott vezetés a méltányosságért (distributed leadership for equity) témájához kapcsolódó egységet mutatjuk be röviden, amely abban segíti az iskolavezetőket, tanárokat, hogy a megosztott vezetés jelenségét méltányossági célok elérésére tudják használni. A megosztott vezetés (distributed leadership) itteni értelmezésben nem egy lehetséges opció vagy modell, hanem megkerülhetetlen valóság, hiszen a tanítási-tanulási folyamatot egy iskolában nagyon sok szereplő irányítja, hatással vannak rá a szűkebb iskolavezetői körön kívül a tanárok, a diákok, a szülők és sok esetben más partnerek is. A kérdés tehát nem az, hogy megosztott-e a vezetés, hanem sokkal inkább az, hogy

• Tudunk-e róla, hogy a vezetés megosztott? Tudatában van-e ennek az igazgató és a szűkebb iskolavezetés? Tudja-e ezt az iskola összes szereplője?
• Bátorítja-e tudatosan az iskolavezetés a különböző szereplőket arra, hogy változásokat kezdeményezzenek, folyamatokat irányítsanak? Értékeli-e ezeket a kezdeményezéseket? Transzparens-e mindez az iskola minden szereplője számára? Vannak-e csatornák, melyeken a különböző véleményeket kifejezhetik a tanárok, a tanulók, az iskola személyzete?
• Milyen hatásai vannak a megosztott vezetésnek a tanulásra? Tudatosan használjuk-e a megosztott vezetés jelenségét a méltányosabb oktatás megteremtésére?

A megosztott vezetés a méltányosságért témaoldala szemléletes videókon keresztül mutatja be azokat a kulcselemeket, melyek a fenti kérdések mentén előmozdíthatják a folyamatokat, valamint néhány konkrét eszközt is tartalmaz (önértékelő eszközök, szempontsorok, példák, stb.), melyeket helyi szintű döntéshozók és iskolavezetők használhatnak saját céljaik megfogalmazásához, döntéseik előkészítéséhez, vezetői, irányítói gyakorlatuk fejlesztéséhez.

A hálózat tudástárának egy másik eleme az az esettanulmány-gyűjtemény, amely olyan EU-s tagállamokban megvalósult iskolavezetés-fejlesztési gyakorlatokat mutat be, melyeknek a méltányosság kulcseleme volt. Az esettanulmányokból három elemet lehet kiemelni, melyek úgy tűnik, más-más nemzeti oktatási kontextusokban is hatékonyan támogatják a méltányos oktatást.

1. A vezetés támogatása minden szinten

Az összegyűjtött gyakorlatok jelentős része a vezetői kompetenciák fejlesztését az oktatás minden szintjén támogatja, azaz a tanárok vezetésben és irányításban való aktív részvételét elismerve, ezen a területen nem csak az iskolaigazgatók, hanem tanárok számára is elérhetők szakmai fejlesztési lehetőségek, ugyanakkor elvárások (pl. kompetenciasztenderdek formájában) is megfogalmazódnak velük szemben is.

2. Az iskolavezetők komplex szakmai fejlesztése

A jó gyakorlatok elismerik annak fontosságát, hogy az oktatás gyakorlati szereplőinek (iskolavezetőknek, tanároknak) mind komoly elméleti, mind pedig gyakorlati tudásra szükségük van, ezért a szakmai képzéseknek, fejlesztésnek és támogatásnak e kettőt hatékonyan kell tudni összekapcsolni. Sok esetben megjelennek az egyetemi képzésekhez szorosan kapcsolódó és azokat kiegészítő alternatív támogatási formák (pl. coaching, mentorálás).

3. A hálózatosodás és a szakmai együttműködések elősegítése

Szinte minden ország jó gyakorlataiban kulcselem a különböző szereplők aktív szakmai együttműködése és a hálózatosodás támogatása. Ennek több formája jelenik meg a célzott erőforrások bevonásától kezdve, a kapacitásépítésen keresztül a partnerek szakmai-szakpolitikai tervezési folyamatokba való széles körű és aktív bevonásáig.

Iskolavezetés-fejlesztés Európában és itthon – a hálózat jövője

Az EPNoSL hálózat Európai Bizottsági támogatása ugyan véget ért, azonban a tagok elkötelezettek a közös munka folytatása iránt. A fenntarthatóság egyik eleme a partnerintézmények által készített cselekvési tervek, amelyben az egyes partnerek a saját kontextusukban megjelenő kihívásokra dolgoztak ki egy olyan tervet, amely az EPNoSL hálózat gondolataira és tudásbázisára építve viszi tovább az adott országban az iskolavezetésről való gondolkodást.

A Tempus Közalapítvány (TKA) oktatási tudásmenedzsment tevékenységeihez illeszkedve a korai iskolaelhagyással, ill. az oktatási méltányossággal kapcsolatos magyar kihívásokra reagálva fogalmazott meg két fő célt és tervez ezekhez tevékenységeket.

1. Az iskolavezetők képessé tétele a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemre

Már futó és jövőbeni tevékenységeinken keresztül ezt a célt az iskolavezetők tudásbővítésén és a számukra nyújtott szakmai támogatáson keresztül kívánjuk megvalósítani.

2. Szakmai együttműködés és hálózatosodás elősegítése az iskolavezetők, a tanárok, valamint oktatási és társszektorbeli szakértők között

Ezt a célt iskolavezetőknek és tanároknak szóló tudásmegosztó fórumok biztosításával; az oktatás szereplőinek nyújtott igényekre szabott információk és anyagok segítségével, valamint szektorközi együttműködések elősegítésén keresztül kívánjuk elérni.

További információ az Európai Szakpolitikai Hálózat az Iskolavezetésről eredményeiről angolul a www.schoolleadership.eu oldalon érhető el. A Tempus Közalapítvány iskolavezetéssel kapcsolatos tevékenységéről pedig a www.oktataskepzes.tka.hu/iskolavezetes oldalon tájékozódhat.