Szakpolitikai hírlevél

Képesítések és végzettségek átláthatósága

MKKR – Pályára állít!

A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) a sikeres pályaválasztást,               az egész életen át tartó tanulást és a hatékonyabb munkaerő-toborzást segíti. Az MKKR – szakítva a bemenetalapú szemléletmóddal – a tanulási eredményekre koncentrál, és arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy tanulási folyamat mire teszi képessé a benne résztvevőt. Az Oktatási Hivatalban           a  European Qualification Framework – National Coordination Point (EQF-NCP) projekt ezt a szemléletet és a képesítési keretrendszert népszerűsíti. 

Az MKKR hosszú távú célja, hogy minden magyarországi képesítést – a közneveléstől a

 szakképzésen és a felnőttképzésen át a felsőoktatásig – egy nyolcszintű rendszerbe soroljon. A keretrendszer bevezetésének folyamata még tart, de már most számos végzettséget igazoló dokumentumon olvashatjuk az MKKR-besorolást jelző számot. Az 1–8-as skála jelentése a jobb    oldali ábrán  olvasható.

Miért érdemes az MKKR-t használni?

Az egyes szinteket leíró jellemzők – a végzettség megnevezésével együtt – megmutatják, mit tudnak, illetve mit képesek elvégezni az adott szintű bizonyítvány, oklevél vagy tanúsítvány birtokosai.  A leírásban megadott tanulási eredmények tájékoztatnak arról, hogy a képzés elvégzője mekkora önállósággal és felelősséggel képes végrehajtani különféle műveleteket. Ez jelentősen megkönnyíti a munkaerőpiaci toborzást, illetve útmutatóként szolgál az élethosszig tartó tanuláshoz.

A tanulási eredmények alkalmazása paradigmaváltást jelent a pedagógiában, ugyanis a tanárközpontú, hagyományos bemenetalapú, tartalom-, tananyag- és folyamatszabályozású megközelítés helyett tanulóközpontú, kimenetalapú és eredményorientált szemléletű. E megközelítésmóddal lehetővé válik az iskolarendszerű oktatáson kívül (nemformális és informális tanulás) elsajátított készségek hivatalos elismerése is.

Hogyan kapcsolódik az MKKR az európai rendszerekhez?

Az egyes országok képesítési rendszerei eltérően épülhetnek fel, például eltérő számú szintet határozhatnak meg, vagy a tanulási eredményeket eltérő szempontok szerint osztályozhatják. Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) fordítóeszközként működik a különböző országok képesítési keretrendszerei között. A nemzeti keretrendszerek egyes szintjeit közös kritériumok alapján megfeleltetik az EKKR-szinteknek, így válnak a különböző országokban megszerezhető képesítések összevethetővé az EKKR-en mint viszonyítási rendszeren keresztül.

A nyolc szintből álló EKKR segítségével a külföldön megszerzett tudás és képesítés elhelyezhető a hazai képzési rendszerben és könnyen értelmezhető a munkaerőpiacon, ezáltal a rendszer a mobilitást is támogatja.

Hol érdemes a képzéseknek és a képesítéseknek utánanézni?

Hasznos útmutató a folyamatosan bővülő Magyar Képesítési Nyilvántartás (magyarkepesites.hu), amely tartalmazza a Magyarországon megszerezhető képesítések nevét, MKKR/EKKR-besorolási szintjét, tématerületét, leírását, a megszerzésükhöz szükséges időt, valamint a képesítéseket kiadó intézményeket.

 A PLOTEUS portálon (Portal on Learning Opportunities throughout the European Space) az Európai Unióban elérhető tanulási és képzési lehetőségek tanulmányozhatók, kereshetők. Az európai szintű adatbázist (ec.europa.eu/ploteus) folyamatosan fejlesztik.

 A Nemzeti Koordinációs Pont szervezésében 2019-ben Budapesten valósul meg az európai képesítési adatbázisokról szóló közös tanulási alkalom és tapasztalatcsere, amelyre Európa több országából érkeznek résztvevők.