Szakpolitikai hírlevél

Korai iskolaelhagyás

Érdektelenség az iskolai iránt, alacsony tanulási motiváció – kutatások szerint ez az egyik leggyakoribb oka a lemorzsolódásnak

 „Kanadai kutatók az iskolai lemorzsolódás által veszélyeztetett tanulók különböző csoportjait vizsgálták. Ennek során arra az eredményre jutottak, hogy a legnagyobb ilyen veszélyeztetett csoport egyben az, amely a legkevésbé különbözik a nem veszélyeztetett diákoktól a többi csoporthoz képest. Ezek a tanulók nem kifejezetten rossz tanulók, nem is kifejezetten rosszul viselkedő vagy problémás gyerekek. Legfontosabb jellemzőjük, hogy alacsony a motivációjuk, és érdektelenek az iskolával szemben. Ez a kutatási eredmény jól érzékelteti, hogy ugyan akadnak kifejezetten problematikus diákok, akikkel nagyon nehéz dolga van az iskolának és a szakembereknek, és sok esetben így sem sikerül segíteni, a legnépesebb veszélynek kitett csoport tulajdonképpen nem olyan különleges, ugyanakkor nagy kihívás elé állítja a szakmát: hogyan kelthető fel ezen fiatalok érdeklődése?”

A fenti szövegrészlet az órákon unatkozó, alacsony motiváltságú diákokról, mint egy jelentős számú, a korai iskolaelhagyás által veszélyeztetett csoportról a Tempus Közalapítvány CroCooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! projektjének honlapján olvasható (http://oktataskepzes.tka.hu/hu/crocoos). A projektben lezajlott iskolai kísérleti programok számára az órai unatkozást a korai iskolaelhagyás 7 legfontosabb figyelmeztető jelének egyikeként határozták meg a diákokról gyűjtött viselkedési adatok, a hiányzás, a romló osztályzatok, az évismétlés, a magatartásváltozás/depresszió valamint a kiközösítés/bullying mellett.

Az unalom és motiválatlanság oka számtalan lehet, és nagyon széles skálán mozog: a diák teljes életútjára kihatható, az alsó tagozaton meg nem szerzett tudástól, azaz alapkompetenciák hiányától kezdve a „zseni” diákig, aki úgy érzi, hogy az iskola számára semmilyen új, érdekes információval nem tud szolgálni. A nem eléggé motivált diákok olyan viselkedésformákat hozhatnak be egy osztályközösségbe, amelyek gátolják, nehezítik az eredményes munkát, gyakran ellehetetlenítik a tanulási folyamatokat. Megjelenhet az agresszió, és bomlaszthatják az osztályközösséget is.

Az okok feltárása és elemzése után a diákok motivációjának növelésére az iskola egyik lehetséges válasza az élménypedagógia lehet, amelynek célja, hogy tervezett tapasztalati tanulás által könnyebbé tegye a tanulási folyamatokat egy jó hangulatú, nyugodt légkörben, ahol jól érzik magukat a diákok.

A diákok érdeklődésének felkeltésére, komplex megismerésükre, hatékony tanári kommunikációs stratégiák kialakítására, az ítélkezésmentes viselkedés módjaira, bizalomépítésre, segítő beszélgetések folytatására, vesztesmentes konfliktuskezelési példákra találnak gyakorlatokat az érdeklődők a fent is említett CroCooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! projekt eszköztárában: http://oktataskepzes.tka.hu/hu/crocoos/eszkoztar.

A Tempus Közalapítvány másik, szintén a korai iskolaelhagyás témájával foglalkozó ESLplus projektjének portálján (www.eslplus.eu) pedig olyan jó gyakorlatokra lelhetnek, amelyek segítenek befogadó, kellemes légkört kialakítani az iskolában (pl. Közösségi tér az iskolában, Tanulást segítő környezet zeneszobával), de olyat is, ami alternatív, az iskola falain kívüli tevékenységek segítségével, vagy a drámapedagógia módszereivel tágítja, színesíti a diákok világát (Múzeumpedagógia – másképpen, Fotel projekt – Fórumszínházzal a korai iskolalehagyás ellen).