A Magyarországon végzett nemzetközi hallgatók pályakövetése c. kutatás hiánypótló munkának tekinthető. A kutatás célja, hogy a felsőoktatásban végzett külföldi hallgatók hátteréről, a Magyarországon való tartózkodásuk körülményeiről, a munka világába való átmenetről, valamint a Magyarországgal való kapcsolatukról mélyebb képet kapjunk. A kutatás célcsoportja a 2012 és 2019 között Magyarországon abszolutóriumot szerzett külföldi állampolgársággal rendelkező hallgatók voltak. Az adatfelvétel 2020. március 19-től 2020. április 20-ig tartott.
A kérdőíves adatfelvétel eredményeinek leíró statisztikákon keresztül történő áttekintése – valamint a kutatás adatbázisának további elemzése – remélhetőleg segítséget nyújt az országunkban tanuló nemzetközi hallgatókat támogató szervezetek és felsőoktatási intézmények tevékenységének fejlesztéséhez, valamint szakpolitikai döntések előkészítéséhez
A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adataiból látható, hogy a válaszadó hallgatók 91,9 százaléka kizárólag külföldi állampolgársággal, míg 8,1 százaléka rendelkezik magyar állampolgársággal is. A válaszadók által 2012 és 2019 között abszolvált képzések elsősorban a műszaki, a gazdaságtudományi, az orvos- és egészségtudományi, az agrár és a társadalomtudományi területekhez kötődnek. A képzések többsége, közel 57 százaléka mesterszintű képzés, 25 százalékuk alapképzés, kisebb arányban szerepel az osztatlan és a doktori képzés. Az abszolvált hallgatók túlnyomó többsége, 86 százaléka elvégezte a kritérium szerint meghatározott időtartam alatt a képzését. A válaszadó hallgatók közel fele, 46 százaléka kapott családjától anyagi támogatást és bő ötödük dolgozott azért, hogy finanszírozni tudja magyarországi tanulmányait. Az ösztöndíjjal hazánkban tanulók 74 százaléka Stipendium Hungaricum ösztöndíjas, 28,2 százalékuk jelölt meg egyéb ösztöndíjforrást.
A válaszadók közel háromnegyede elégedett a Magyarországon végzett felsőfokú képzéssel. A válaszadók többsége, 53 százaléka tartja értékesebbnek a magyar diplomát, mint a saját országuk felsőoktatási intézményei általi diplomákat, és 37 százaléka tartja közel egyenértékűnek azzal.
A tanulmányaik alatt a válaszadók szerint a képzésük az önállóság, az önfegyelem és a prezentációs készségek fejlődését tette leginkább lehetővé, legkevésbé a vállalkozói készség fejlődésének lehetőségét érezték erősnek.
A magyarországi tartózkodásuk alatt nehézségnek, hátráltató tényezőnek leginkább a magyar nyelv ismeretének hiányát, a finanszírozási nehézségeket, valamint a felsőoktatási intézmények általi támogatás hiányát érezték, bár fontos megjegyezni, hogy az értékelések átlaga alapján ezeket sem tekintették kifejezetten nagy nehézségnek.
A válaszadók 33 százaléka dolgozott részmunkaidőben tanulmányai alatt, közel 5 százalékuk vállalt teljes idejű munkát, többségük, 61 százaléka nem dolgozott magyarországi felsőoktatási tanulmányai alatt. Akik dolgoztak – akár teljes, akár részmunkaidőben –, jelentős részben közvetlenül a munkáltatóhoz jelentkeztek, sok esetben meghirdetett álláspályázatra.
Azon hallgatóknak, akik a diploma megszerzését követően kerestek és találtak munkát, többsége közvetlenül kereste meg a munkáltatót (és/vagy jelentkezett meghirdetett állásra), emellett az álláskeresésben továbbá a személyes kapcsolat, a korábbi munkakapcsolat és a szakmai gyakorlati hely is meghatározó volt. Ezen hallgatók többségükben a szakmájuknak megfelelő munkakörben tudtak elhelyezkedni, és többségük határozatlan idejű munkát vállalt.
Az adatfelvétel időpontjában a megkérdezetteknek több, mint fele volt teljes állású munkavállaló, 19 százalékuk vett részt valamilyen képzésben, továbbképzésben és valamivel kevesebb, mint tizedük rendelkezett részmunkaidős munkahellyel. Közel ötödük az oktatási ágazathoz és valamivel több, mint tizedük tevékenysége kötődött a közszolgálathoz. A munkaerőpiaci helyzetük egyes aspektusait értékelve, a válaszadók a munka minőségével való elégedettséget értékelték a legmagasabbra, legkevésbé pedig fizetésükkel voltak elégedettek.
A válaszadók közel 60 százaléka jelenleg nem él Magyarországon. A tanulmányaik megkezdése előtt harmaduk tervezett a képzés elvégzése után Magyarországon maradni, a tanulmányaik alatt és végén körülbelül a hallgatóknak már közel fele tervezett Magyarországon maradni. A kutatás időpontjában a külföldön élő hallgatók valamivel több, mint fele közvetlenül a végzés után elhagyta Magyarországot. Ennek meghatározó okai között szerepel, hogy eleve nem terveztek hazánkban maradni, valamint a családi, ismeretségi viszonyok, a magyar nyelv ismeretének hiánya, a munkaerőpiaci viszonyok is az elsődleges okok közé sorolhatók. A külföldön élő végzett hallgatók 39 százaléka az itteni tanulmányai befejezését követően visszalátogatott Magyarországra. Közel 60 százalék egyáltalán nem vagy csak alacsony szinten beszéli a magyar nyelvet.
A válaszadók nagy része valamilyen formában követi a Magyarországról szóló híreket. Valamivel több, mint harmaduk tagja az Alumni Network Hungary szervezetnek, és szintén több, mint harmaduk egyetemük alumni szervezetének. Az alumni szolgáltatás keretein belül többségük érdeklődéssel követne online előadásokat. Nagyrészt tartják a kapcsolatot itteni tanulmányaik alatt megismert más hallgatókkal. A megkérdezettek családi hátterét tekintve, kevesebb, mint negyedének van felmenői között hasonló szakterületen diplomát szerzett, szakmájában dolgozó felmenője.
A megkérdezettek többségének mind az édesapjuk, mind az édesanyjuk rendelkezett diplomával.
A kiadványt az alábbi oldalról töltheti le.
Az eredeti cikk a Tempus Közalapítvány Hírek oldalán jelent meg.
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »