Az elmúlt években számos kutatás, elemzés foglalkozott a külföldi hallgatók helyzetével. Az erősödő befelé irányuló mobilitással ugyanakkor egyre fontosabbá váltak azok a kérdések, amelyek a Magyarországon végzett hallgatók, frissdiplomások munkaerőpiacra történő belépésével, az életpálya kihívásaival, nehézségeivel foglalkoznak.
Az elmúlt közel másfél évtizedben a hazai diplomások pályakövetése központi témává vált, ezen a területen kiemelt tapasztalatokkal rendelkeznek mind a felsőoktatási intézmények mind azok a szervezetek, amelyek részesei voltak a diplomás pályakövető rendszer kiépítésének, fejlesztésének. Erre a tapasztalatra épített a Tempus Közalapítvány is, amikor az Oktatási Hivatallal való együttműködésben valósította meg azt az empirikus kutatást, amely a külföldi végzettekre, diplomásokra fókuszált. A 2020 szeptemberében indult, A Magyarországon végzett nemzetközi hallgatók pályakövetése c. kutatás célja az volt, hogy a felsőoktatásban végzett külföldi hallgatók hátteréről, a Magyarországon való tartózkodásuk körülményeiről, a munka világába való átmenetről, valamint a Magyarországgal való kapcsolatukról mélyebb képet kapjunk. A kutatás a 2012 és 2019 között abszolvált hallgatókra fókuszált.
Napjainkban a fiatalok életpályája sokrétű, nehezen feltérképezhető vállalkozás. Ezt mutatja a kutatás is: az adatfelvétel időpontjában a megkérdezettek 55 százaléka teljes állású munkavállaló volt, közel 19 százalékuk vett részt valamilyen képzésben, továbbképzésben, 13 százalék munkakeresési helyzetben volt, és valamivel kevesebb, mint tizedük, 8 százalékuk rendelkezett részmunkaidős állással. A válaszadók munkájuk egyes aspektusait értékelve a munka minőségével való elégedettséget értékelték a legmagasabbra, legkevésbé pedig fizetésükkel voltak elégedettek.
Fontos kérdés volt, hogy a külföldi diplomások visszatekintve hogyan értékelik a hazai felsőoktatást. A válaszadók közel háromnegyede elégedett a magyarországi felsőfokú képzéssel, 53 százaléka tartja értékesebbnek a magyar diplomát, mint a saját országuk felsőoktatási intézményei által kibocsátott diplomákat, míg 37 százaléka tartja egyenértékűnek azzal. A tanulmányaik alatt a válaszadók szerint a képzésük az önállóság, az önfegyelem és a prezentációs készségek fejlődését tette leginkább lehetővé, legkevésbé a vállalkozói készség fejlődésének lehetőségét érezték erősnek.
Szintén érdekes kérdés, hogy az itt tanult külföldi hallgatók hány százaléka hagyja el hazánkat. A kutatás szerint a válaszadók közel 60 százaléka jelenleg már nem él Magyarországon. A képzés megkezdése előtt harmaduk tervezte, hogy Magyarországon marad, a tanulmányaik alatt és végén körülbelül a hallgatóknak már közel fele. Ennek meghatározó okai között szerepel a családi, ismeretségi helyzet, a magyar nyelv ismeretének hiánya, valamint a munkaerőpiaci viszonyok. A külföldön élő hallgatók 39 százaléka az itteni tanulmányai befejezését követően visszalátogatott Magyarországra, és többségük, 80 százalékuk élénken követi a Magyarországgal kapcsolatos híreket, eseményeket.
A koronavírus okozta krízis a diplomás munkaerőpiacra is hatással lesz. A 2020-ban és 2021-ben végző diplomások valószínűleg számos nehézséggel szembesülnek majd az álláskeresésük során. A korábbi kutatások is azt jelzik, hogy ezek a kezdeti kihívások hatással lesznek az egész életpályájukra. Éppen ezért is fontos, hogy a pályakövetés kérdése a felsőoktatás minden hallgatója esetében napirenden maradjon.
A részletes jelentést jövő év elején tesszük közzé.
A cikket összeállította: Kasza Georgina, Study in Hungary egység
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »