Az Education at a Glance: OECD Indicators (Oktatási körkép: OECD-mutatók) hiteles információforrásként szolgál az oktatás világszintű állapotáról. A kiadvány a 34 OECD ország, valamint számos partnerország oktatási rendszereinek struktúrájáról, finanszírozásáról és teljesítményéről mutat be adatokat.
Világszerte egyre nagyobb az igény az oktatási lehetőségek és eredmények nemzetközi szintű összehasonlítására. A szakpolitika-alkotók a mutatók hatékony feldolgozásában az egyén szociális és gazdasági kilátásai növelésének, a megfelelő források mozgósításának lehetőségét látják.
Az OECD Oktatásügyi és Készségfejlesztési Igazgatósága úgy járul hozzá ezekhez az erőfeszítésekhez, hogy kvantitatív, nemzetközileg összehasonlítható indikátorokat tesz közzé és elemez az évente megjelenő Oktatási körkép című kiadványában, melynek – az OECD szakpolitikai ajánlásaival együtt – célja, hogy elősegítse az oktatási rendszerek hatékonyabbá és méltányosabbá tételét.
2015 szeptemberében a világ vezetői összegyűltek New Yorkban, hogy ambiciózus célokat tűzzenek ki a globális közösség jövője érdekében. A Fenntartható Fejlődési Célok közül a negyedik így szól (4th SDG): “Magas színvonalú, inkluzív és méltányos oktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára.”
Az Oktatási körkép minden évben az oktatási mutatók legszélesebb körű áttekintését nyújtja. A jelen kiadásban az került bemutatásra, hogy az OECD-országok hol tartanak a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása tekintetében. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 71. ülésszakán (2016. szeptember 13.) megvitatta a globális mutatókat; az OECD munkatársai pedig figyelembe veszik az ENSZ iránymutatásait az Oktatási körkép későbbi kiadásainak összeállításakor.
Az adatok összehasonlítása, a teljesítményértékelés, a jó példákból való tanulás és a tapasztalatcsere az OECD egyik fő küldetése. Az Oktatási körkép mindig az adatgyűjtésre és a jelentésekre összpontosított; de most – a negyedik cél szolgálatában – a mutatók hozzájárulhatnak a jólét és a gazdasági eredmények gyarapításához.
A nem megfelelő szakpolitikai irányok és az alacsony színvonalú oktatás hihetetlenül nagy gazdasági károkat okoz. Annak, hogy minden gyermek elsajátítja-e az alapvető olvasási és számolási készségeket a kilencedik tanulmányi év végére, óriási tétje van. Hiszen ez nemcsak az egyes tanulóknak válna a javára, hanem az egész társadalom és gazdaság számára hozna hasznot. Az alacsonyabb közepes jövedelmű országok esetében annak a potenciális gazdasági előnyét, hogy minden 15 éves elérje legalább az alapszintű jártasságot a PISA olvasási, matematikai és természettudományos ismereteket és készségeket mérő tesztjein, a jelenlegi GDP 13-szorosára becsülik; átlagosan 28%-kal magasabb GDP-t jelentene ez az elkövetkező 80 évben. A felső közepes jövedelmű országok esetében, amelyek átlagosan jobb tanulási eredményeket mutatnak, a GDP ugyanebben az időszakban átlagosan 16%-kal lehetne magasabb. Más szóval: az alacsony teljesítmény leküzdésének hozadékai mellett nemcsak eltörpülne minden elképzelhető költség, hanem az általános jólét és a gazdasági növekedés is biztosítva lenne.
A kiadvány számos felhasználó igényét elégíti ki: olyan kormányokét, amelyek törekednek arra, hogy szakpolitikai reformokat hajtsanak végre, olyan akadémikusokét, akik további adatelemzéseket szeretnének végezni, a nagyközönség azon tagjaiét, akiket érdekel, hogy saját országuk iskolái világviszonylatban hogyan teljesítenek. Vizsgálja a tanulási eredmények minőségét, a szakpolitikai és kontextuális tényezőket, amelyek alakítják a fenti eredményeket, valamint a szélesebb egyéni és társadalmi hozamokat, amelyek az oktatási befektetésekből származtathatók.
A Magyarországról írt rövid összefoglaló itt olvasható: Country Note – Hungary
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »