Szakpolitikai hírlevél

Tanulmány az Erasmus Mundus program hatásáról - EM Graduate Impact Survey

Tanulmány az Erasmus Mundus program hatásáról

EM Graduate Impact Survey

Az EU kiválósági programjának hallgatóit és alumnusait összefogó szervezet, az EMA (Erasmus Mundus Students and Alumni Association) a közelmúltban tette közzé a legfrissebb adatokat, amelyek az Erasmus Mundus program hallgatókra és végzősökre gyakorolt hatásait vizsgálják. Ezek szerint a program továbbra is igen vonzó, kiemelkedő színvonalú képzéseket kínál, és a résztvevők általánosságban igen elégedettek vele. Nagyon jók a végzettek elhelyezkedési lehetőségei, ám ezen sokat lehetne még javítani, amennyiben a hallgatók szorosabb kapcsolatokat tudnának kialakítani a potenciális munkavállalókkal.

Az Európai Bizottság 2009 óta, az Erasmus Mundus program II. szakaszának indulásától kezdve gyűjti az adatokat a hallgatók elégedettségéről, de a jelen elemzés a 2012-2015-ig terjedő időszak adatait vizsgálja és veti össze. 2015-ben közel 1500 fő (71% diplomás, 29% jelenlegi hallgató) töltötte ki a kérdőívet.

A megkérdezettek többsége általánosságban elégedett a kurzusok minőségével (66,4 százalékuk különösen vagy nagyon elégedett), és ez a megítélés hosszabb távon is megmarad: a végzősök túlnyomó része még hat évvel az első tanév megkezdése után is nagyon elégedett a képzéssel.  A tudományterületek szerinti megoszlásban e téren jelentős eltérések nem mutatkoznak, az azonban megállapítható, hogy a humán tudományok, a művészetek, a társadalomtudományok, üzleti tudományok és a jog terén valamivel alacsonyabb az általános elégedettség.

Az elhelyezkedési esélyek vizsgálata mindig fontos szerepet kap a felmérésben. Az adatok szerint a végzősök mintegy kétharmada talált teljes munkaidejű állást a végzés után (60%-uk két hónapnál rövidebb időn belül), a fennmaradó végzettek közül azonban sokan nem is kerestek munkát, hanem tovább tanultak (pl. doktori tanulmányok terén).

Ezen a téren azonban igen jelentős hiányosságokra is fény derül: a hallgatók és végzősök szerint az Erasmus Mundus közös képzések során nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a lehetséges munkáltatókkal való kapcsolatok kialakítására és a gyakorlati tapasztalatok szerzésére.

A megkérdezettek túlnyomó része kiemeli, hogy a nyelvtudása a képzésnek köszönhetően jelentősen javult, a személyes fejlődést illetően pedig a többség fontosnak tartja az interkulturális kompetenciák erősödését. Ugyanakkor az is szembeötlő, hogy néhány évvel a diploma megszerzése után úgy látszik, a programok személyiségre gyakorolt hatása csökken a megkérdezettek szemében, Európa és az EU megítélése viszont az évek múltával pozitív irányban változik.

A 2009-től folytatódó mintavételek minden esetben azt mutatták, hogy a program vonzerejének legfontosabb eleme a kínált átlagon felüli hallgatói ösztöndíj, miközben az Erasmus Mundus mint márkanév valamelyest hátrébb szorult (ennek oka vélhetőleg az Erasmus+ programba történt integráció is), de még mindig nagyon fontos. Továbbra is igaz, hogy a világban a program leginkább Ázsiában és Afrikában népszerű.

A kutatás eredményeit bemutató kiadvány számos további részletet és adatot tartalmaz, és innen tölthető le.

Az Európai Bizottság egy másik átfogó kiadványban foglalkozik az Erasmus Mundus programmal: a néhány hete megjelent, a The story so far alcímet viselő kötet 2004-től tekinti át a program történetét és eredményeit. 

Beke Márton