Szakpolitikai hírlevél

VALIDÁCIÓ - Európai útmutató a validációs rendszerek fejlesztéséhez

Merre tart az európai validációs rendszerek fejlesztése? Milyen egységes alapelveket és lépéseket kell érvényesíteni a nemzeti megoldásokban? Melyek a fejlesztés nyitott kérdései?

Az ezredforduló óta egyre inkább előtérbe került az a törekvés, hogy a formális képzésen kívül (munkatapasztalattal vagy önálló tanulás révén) megszerzett kompetenciák tanúsítása révén javuljon az egyének további tanulási és munkavállalási esélye. Az ezt szolgáló elismerési eljárás, a validáció alkalmazása néhány országban már korábban is megkezdődött, de az Európai Bizottság speciális eszközökkel is támogatni kívánta a szélesebb körű alkalmazást. Ezért a validációs eljárás európai alapelveinek 2004-es közzétételét követően, 2009-ben megjelent egy olyan kiadvány, amely a témával még ismerkedők számára kínált segítséget a fejlesztéshez. A European Guidelines for validating non-formal and informal learning című kiadvány egyfajta kézikönyvévé vált a validációs eljárás alkalmazásának. Rögzítette és kifejtette az alapelveket (önkéntesség, pártatlanság, minőségbiztosítás, az érintettek bevonása, az értékelők szakmai kompetenciája, stb.), leírta az eljárás menetét, szereplőit, és az értékelési módszereket, szem előtt tartva, hogy a tagországok gyakorlata igen sokszínű. A European Guidelines fontos referenciaként szolgált a fejlesztést akkor indító országok számára.

Három évvel később, 2012-ben jelentek meg az Európa Tanács ajánlásai, amelyek a nemzeti validációs rendszerek kiépítését fogalmazták meg célként. Az uniós tagországok számára az a feladat, hogy 2018-ra – átfogó nemzeti megoldásokra alapozva – biztosítsák, hogy polgáraik a nem formális és informális tanulás útján megszerzett tanulási eredményeiket elismertethessék, és így hasznosíthassák azokat valamilyen (rész)képesítés megszerzése céljából.

Ennek kapcsán a European Guidelines teljes mértékben átdolgozásra került. A 2009-es változattal azonos címet viselő, 2015-ben lezárt második változat tükrözi azokat a tendenciákat, amelyek Európában a validációs/elismerési eljárással kapcsolatos gondolkodásban most formálódnak. A felvázolt elképzelések és a még nyitott kérdések felhívják a figyelmet a hazai validációs rendszerépítés még tisztázandó részleteire is.

A nemzeti validációs rendszerek bevezetéséről rövid összefoglalót olvashatnak Tót Éva szakértő tollából a Tempus Közalapítvány honlapján.

Tovább olvasom...