Változó pedagógus szerepek - a tanár, mint facilitátor

A 21. században a tanulók és tanárok egyaránt napi szinten tapasztalják meg azt, hogy milyen alapvetően megváltozott a tanulás módja, formája. Manapság a tanulás már messze túlmutat a formális tanulási kereteken, időszakát már nem csak a gyerekkorhoz kötjük, ahogy a színterei, keretei is kitágultak: az ismeretek, információk és az életben, a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges kompetenciák nagy részét már nem az iskolában szerzik meg a tanulók, az egyén az élete során a legváltozatosabb informális és nem-formális tanulási környezetben (munkában, képzésben, szabadidős tevékenység, mindennapi életvitel során) szerzi meg és hasznosítja azt a tudást és készségeket, amelyek az életben való boldoguláshoz szükségesek anélkül, hogy ezt formális bizonyítvánnyal vagy más dokumentummal igazolni tudná.

Emiatt a tanulók a formális oktatás keretein belül megszerezhető információk hasznosíthatóságát folyamatosan kritikus szemmel nézik, és ha nem tudják személyesen érdeklődésükhöz, vagy az életben való boldogulásukról alkotott elképzelésükhöz kapcsolni, a tanulás és az iskola számukra gyakran unalmassá, idejétmúlttá válik. A tanulási folyamatról alkotott képünk kitágulásával, az egész életfolyamatra való értelmezésével párhuzamosan az iskola és a pedagógusok szerepe is változóban van. Mostanában egy újfajta tanári szerep kezd körvonalazódni, amikor a pedagógus összekötőemberként, a tanulók közti „ragasztóként” tekint magára, akinek az elsődleges szerepe a közös feldolgozás segítése, valamint az információk rendezése, szűrése. Csupán másodsorban az információátadó szerep az övé, akinek egy adott témában speciális szakismerete van.

Fontos célunknak tekintjük ezért, hogy támogassuk a pedagógusokat abban, hogy erre az újfajta tanári szerepfelfogásra reflektáljanak, valamint felismerjék annak a személetnek az értékeit, ha önmagukra, mint a tanulási folyamat támogatójára tekintenek és megtalálják annak a módját, hogyan tudják a diákok meglévő tudását elismerni, és fejleszteni.

Célunk továbbá, hogy azt a szemléletmódot erősítsünk a hazai oktatás területén, amelyben egy tanulói kör, legyen az két személy, egy kisebb informális csoport (pl. szakkör), vagy egy iskola, minden tagja tanulónak tekinti magát, és a tanulás mindhárom szintje – diákok tanulása, pedagógusok szakmai fejlődése, rendszerszintű tanulás – hangsúlyt kap.

Legújabb képzésünkben gyakorlati támogatást és tudásmegosztó fórumot kívánunk teremteni a témában.