Szakpolitikai hírlevél

PROFFORMANCE – nemzetközi projekt a virtuális térben

Hogyan tud egy nemzetközi konzorcium online együttműködni? Mennyire kell átalakítani a fizikai találkozásra épített szakmai műhelyek, konferenciák módszertanát a virtuális térben? Mivel pótolható a személyes szakmai találkozók informális részének hozzáadott értéke a kapcsolatépítés, tapasztalatcsere, közös alapok és álláspontok kialakítása terén? Miként használjuk ki az online együttműködés adta lehetőségeket? És nem utolsó sorban, hogyan érzik magukat partnerek, szakértők a virtuális térbe szorult együttműködésben?

Ahogy már a Tempus Közalapítvány szakpolitikai hírlevelének   előző számában   is írtuk, a   PROFFORMANCE projekt    az oktatás- tanulás minőségfejlesztését tűzte ki célul, az egyetemi oktatók értékelése, fejlesztése és ösztönzése által. A konzorcium 5 teljes (osztrák, cseh, horvát minisztérium, szerb nemzeti iroda, grúz oktatásfejlesztési központ) és 5 társult (Academic Cooperation Association, European Students’ Union, Digitális Jólét Központ, Aveiro Egyetem, Ilia Állami Egyteem) partnerrel, és mintegy 30 nemzetközi szakértő közreműködésével jött létre.

A PROFFORMANCE felsőoktatási projekt jelentős mértékben épít az online együttműködésre, ennek ellenére a projekt két éves működése során tervezett személyes találkozókat is. Bár a partnerek és szakértők jelentős része a koordinátorok – az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Tempus Közalapítvány - korábbi szakmai kapcsolatai révén került a projektbe, a résztvevők többnyire nem ismerték egymást. 

A projekt 2020. június 1-én kezdődött, így a járvány első hullámának idején online rendeztük meg a projekt nyitórendezvényét. Ugyan sokan jártak már Magyarországon, de többen nem, így az ország, város, helyszín hangulatát igyekeztünk képekkel, illetve Budapestet bemutató, rövid, látványos videókkal helyettesíteni. A kávészüneteket – kávézoom-mal, a kulturális élményeket a szünetekben sugárzott magyar klasszikus zenével és a magyar találmányokat bemutató rövid kisfilmmel próbáltuk pótolni. Újfent beigazolódott, hogy mennyire fontos, hogy legalább arcot tudjunk kötni a nevekhez, mivel az első műhelyt a demio nevű software segítségével szerveztük, amely csak 3 arcot tud egyszerre mutatni – ezt a résztvevők nehezményezték, így a továbbiakban a könnyű kezelhetősége miatt elterjedt ZOOM platformot használtuk az online megbeszélésekhez. 

A rendkívüli helyzet hatásai a többi projekttevékenység megvalósításának módját is befolyásolják. A tervezett partneri, szakértői találkozók lebonyolítása, az együttműködések megvalósítása, az ütemezés, az alkalmazott módszerek mind újratervezést igényelnek. A kétnaposra tervezett találkozókat, több, rövidebb időtartamú ülés váltja fel, a szekciók csoportos, egyidejű gondolkodásait, aszinkron online kollaboráció helyettesíti. Az egyes műhelyek koncentrált két napja helyett alkalom nyílik a hosszas együttműködésre, az egyes témák alaposabb, mélyebb átgondolására. Az utazásra, szállásra, ellátásra tervezett költségek átcsoportosíthatóak és ennek köszönhetően esetleg egy magasabb szakmai tartalom létrehozására is lehetőség nyílik. Kreatív ötleteket kíván a szakértői találkozók társasági eseményeinek, azaz az informális párbeszédek szakmai hozadékainak pótlása –esetleg online gasztro- vagy kultúrest révén.

A projekt első főbb tevékenysége a partnerországok felsőoktatási intézményi jó gyakorlatainak összegyűjtését célzó,    benchmarking kérdőív,    melyet az egyetemek 2020 októberében kapnak az elektronikus postafiókjukba. A felmérés célja a tanulási-oktatási jógyakorlatok, az oktatói értékelés, fejlesztés, ösztönzés módszereinek összegyűjtése és megosztása, valamint az eredmények alapján egy komplex oktatói teljesítményértékelő eszköz kidolgozása. Az elsődleges eredmények 2021 elején lesznek elérhetőek, de a projekt végére egy komplex szakpolitikai ajánlás megfogalmazása a cél. 

A projektről és annak eredményeiről folyamatos tájékoztatást adunk a   PROFFORMANCE projekt honlapján   és a   Tempus Közalapítvány információs csatornáin.