Bíborka 11 éves, vékony, barna, hosszú hajú, mosolygós, barátságos, kissé szorongó cigány kislány. Szülei két és fél évvel ezelőtt elváltak. Az édesanya testvére volt élettársával költözött össze. Egy szebb jövő reményében Szabolcs-Szatmár Bereg megyéből felköltöztek Budapestre. Az édesanyának a házasságából Bíborkán kívül van még egy 8 és fél éves – szintén tanulási nehézségekkel küzdő – első osztályos és egy 15 éves 9. osztályos fia. Az édesanyával először csak a kisebbik fiúgyermek költözött fel, később Bíborka is otthagyta az édesapját, és egy rövid ideig velük lakott még a legidősebb testvér is. Bíborka bátya 9. osztályos volt a 20013/2014-es tanévben, és mivel a kiválasztott hidegburkoló szakmát a kerületünkhöz közel eső szakiskolákban nem oktatták, inkább visszament vidékre tanulni. Távozása után a nevelőapa 15 éves fia költözött fel Budapestre.
A szülők halmozottan hátrányos helyzetűek. Az édesanya négy osztályt, az édesapa hat osztályt végzett, a gyermek nevelőapjának szintén 6 osztálya van. Bíborka édesapja egy vidéki önkormányzat karbantartó csapatának tagja. Az édesanya a felköltözésük óta csak fél évet töltött hivatalosan bejelentett munkaviszonyban, közfoglalkoztatás keretén belül takarította a kerület utcáit. A munkaviszony kezdete előtt és megszűnése után is a család jövedelmét főleg „lomizással”, papír- és fémhulladék gyűjtésével teremtette elő. Jelenleg áldott állapotban van. Mivel a magzattal problémák léptek fel – elmondás alapján ciszta volt a fejében – jelenleg ideje nagy részét otthon tölti. Rendkívül rossz szociokulturális környezetben élnek. A bérbe vett lakásuk egy osztott udvaros, 30 négyzetméteres házrész, melyet összesen öten laknak. A lakásba nagyon kevés fény szűrődik be. A kislánynak nincs saját szobája, nincsenek játékai, ágyként is csak egy matracot használ.
Bíborka az első osztályt kétszer járta egy vidéki település általános iskolájában. A második osztály második félévében került Budapestre, itt folytatta általános iskolai tanulmányait. Az év vége előtt visszaköltözött az édesapjához vidékre. A következő tanév elejétől viszont újra édesanyjánál lakott, és újra ugyanabba az iskolába íratták be, ahová előzőleg is járt. Ismét második osztályos lett. Mivel a tanárai nyelvi, figyelmi, emlékezeti elmaradásokat tapasztaltak nála (nehezen ment a feladatok megértése, a szövegértés, gyengén teljesített az olvasás, az írás és a matematika területén, valamint a szókincse is szegényes volt), a helyi nevelési tanácsadóba irányították. Itt 2012-ben a WISC-IV intelligenciateszttel határövezeti értelmi képességet (IQ = 79) mértek a gyermeknél, szórt profil mellett. Ezért a kislányt a tanulási képességet vizsgáló bizottsághoz küldték további vizsgálatokra. Ezt az édesanya kétszer is elmulasztotta. Az iskola a második alkalmat követően jelzett a gyermekjóléti központnak. Mint a család családgondozója felkerestem a szakértői bizottságot egy új időpont kérésével, majd a vizsgálat napján elkísértem őket a két átszállással megközelíthető, távolabbi kerületben található helyszínre. A szakértői bizottság komplex vizsgálata alapján Bíborka enyhe értelmi fogyatékos (F70). A gyermek sajátos nevelési igénye miatt különleges bánásmódot, kiemelt figyelmet igényel, ezért számára a kerületi gyógypedagógiai intézmény 2. osztályfokát jelölték ki. Előírták a nyelvi készségek fejlesztését, logopédiai terápiát, mozgásfejlesztést, téri-időbeli orientáció fejlesztését, az olvasás és írás korrekcióját, a matematikai fogalmak gyakorlását.
Az édesanya időhiányra hivatkozva egy hónapig halogatta a gyermek átíratását a kijelölt iskolába. Így Bíborka csak 2013 februárjában kezdte meg tanulmányait. A harmadik osztályba került, mivel túlkoros lett volna a második osztályba járó gyermekekhez képest, és már egyszer amúgy is végigjárta a normál általános iskolában a második osztályt, még ha sikertelenül is. A tanév végén az iskola megkért minket arra, hogy Bíborka számára gyógypedagógusunk a nyári szünet ideje alatt nyújtson fejlesztést, mivel szándékukban áll szeptemberben osztályozó vizsgára (2. és 3. osztályfok) bocsájtani a gyermeket, hogy a következő tanévet a negyedik osztályban kezdhesse meg. Az anyuka időhiányra és egyéb programokra hivatkozva a gyermeket csak két alkalommal hozta el a foglalkozásra. Ennek ellenére a kislány sikeres osztályozó vizsgát tett, és a következő tanévben megkezdhette a negyedik osztályt.
A gyermek viselkedése eleinte zavart, szorongó volt az iskolában. Szeles, meggondolatlan sietség jellemezte. Szemkontaktust alig tudott tartani tanáraival, ami erős szorongásra, kisebbrendűségi érzésre utalt. A kislány tanulmányi munkáját a gyógypedagógiai intézménybe kerülés után kilenc hónappal a következőképpen jellemezték: mind mechanikus, mind logikus gondolkodása gyenge, a tízes számkör átlépésével gondjai vannak, egyszerű szöveges feladatot vagy nyelvtani szabályt megbeszélésre is csak nagyon hibásan végez el. Tulajdonképpen önálló tanulásra nem képes, folyamatos segítségre, irányításra van szüksége. A készségtárgyakat, kiváltképpen az éneket, rajzot, testnevelést nagyon szereti, és ezért jobban igyekszik teljesíteni a követelményeket. A sikerélmény, tanárainak a dicsérete nagyon serkentően hatnak rá. Az iskolában önvédelmi sportra, egyéni foglalkozásokra és sok más szabadidős foglalkozásra jár.
Összességében elmondható, hogy Bíborka a sajátos nevelési igény feltárását követően képességeinek megfelelő iskolába került, fejlődési folyamata elindult, szorongásai is jelentős mértékben csökkentek. Az új iskolába nagyobb kedvvel indul el reggelente. Hasonló értelmi képességgel rendelkező gyermekek között magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb lehet, megszűnhetnek a szorongásai, elkerülheti a kirekesztést, boldogabb gyermekkor felé néz.
(szociális gondozó, gyermekjóléti szolgálat)
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »