A tanár-diák kommunikáció alapjai

1. A bizalmi kapcsolat kialakításának alapjai:

1.1. Elfogadás: a tanár/mentor elfogadó a diákkal 

Amint arra Carl Rogers (1958) rámutatott, az empátia a másik személy ítélkezés nélküli elfogadása. Ez azt jelenti, hogy legalább ideiglenesen félretesszük személyes nézeteinket és értékeinket. Az elfogadó tanár nem ítéli meg vagy utasítja vissza a tanulókat. A tanár a számára gondot jelentő diák viselkedési jegyeit inkább leküzdendő kihívásnak tekinti a hasznos támogatás nyújtása érdekében tett erőfeszítései közepette.

1.2. Szerepmodell: A tanár a folyamatos tanulás modellje a jobb válaszok és saját problémái hatékonyabb megoldásai keresése terén. Ez az elkötelezettség tükröződik vissza abban a nyitottságban, ahogy másoktól tanul. 

1.3. Készségek a hatékony interperszonális összefüggések tekintetében: A tanár felismeri, hogy minden egyes tanuló-mentorálási kapcsolat egyedi, személyközi kontextusban történik. Tanári viselkedését és kommunikációját az egyes diákok szükségleteihez igazítja. Ehhez saját kommunikációs stílusa mély ismeretével kell rendelkeznie és hajlandósággal arra, hogy tárgyilagosan figyelje meg a tanuló viselkedését. 

1.4. Elkötelezettség a mentor-szerep iránt: A tanár megérti a tanuló támogatása, mentorálása során szükséges kitartás fontosságát, valamint azt, hogy ez a munka  jelentős idő- és energiabefektetést igényel. 

1.5. Pozitív hozzáállás a diákokhoz 

A tanár reményt és optimizmust sugároz és odaadóan dolgozik partnerével egy bizalmi viszony keretében, hogy fejlessze annak készségeit. 

2. Konstruktív visszacsatolás, mely magában foglalja a megváltozó viselkedésre fókuszáló, leíró, személyre szabott információ biztosítását a tanuló számára (Mit látok, hogyan és miben változott.).

2.1. A megfigyelhető magatartás leírására fókuszáljunk (a magatartás megítélése, vádaskodások vagy általánosítások nélkül).

2.2. Szabályok: visszajelzés kellő időben a szabályok betartásáról vagy esetleges áthágásáról.

2.3. Körülírás, ha lehetőség van a tisztázásra. A következő állításokkal jól kezdhetők a körülíró mondatok: „Ha jól értem, azt mondja, hogy …” – „Mondja, mit ért azon, hogy …”  – „Jól értem, hogy az akarja mondani, hogy …?”

3. Meghallgatási készség: hallgatni annyit jelent, mint meghallani és megérteni, amit mondanak nekünk. NEM jelenti a tanácsadást, a részletek hozzáadását vagy akár a saját tapasztalatok megosztását.

4. Tudatában lenni nem-verbális (gesztus)nyelvezetünknek: jó, ha…

• a test a beszélő felé fordul
• szemkontaktust létesítünk 
• interakcióban vagyunk a beszélővel szavai megismétlésével, illetve bólintással, fejcsóválással
• megfelelő kérdéseket teszünk fel a tisztázás vagy a gondolatok, ötletek kibontását segítve

5. Beszélgetési készségek

5.1. Nyitott kérdések – a beszélgetés megindításához próbáljunk „hogyan” vagy ”mit” kezdetű kérdéseket feltenni, mint például:  „Milyen érzés volt, amikor…?” – „Mit gondol, mi történne, ha …?”  

5.2. A coaching módszerek használatának lehetősége: Javasolt a kognitív coaching használata. Ez egy speciális coaching eszköz, amely három lépcsőben fókuszál a többiek kognitív folyamataira (lásd az eszközök között).

6. A diákok és mentortanárok közötti kommunikációt illető legfontosabb szabályok:

6.1. Nem megfelelő az iskolán kívülre tervezni egy találkozást.

6.2. A tanár diákkal használt kommunikációs csatornáit (telefon, e-mail, Facebook stb.) egyeztetni és jóváhagyatni szükséges a tanár felettesével és a diákkal, továbbá a szülővel, illetve a gondviselővel.

6.3. A választott kommunikációs csatorna semmilyen körülmények között sem szolgálhat nem megfelelő, szexuális tartalmú beszélgetést, obszcén szavakat és gesztusokat vagy a diák személyes érzéseivel kapcsolatos levelezést (beleértve szexuális érzéseit is) közvetítő tartalmak közlésére.  Amennyiben ez mégis megtörténik, el kell tőle határolódni és válasz nélkül kell hagyni.

6.4. A mentorálás során időről időre emlékeztetni kell a diákot a szerephatárokra. 

6.5. Ismét hangsúlyozni kell, mennyire fontos egy olyan kommunikáció kialakítása, amely világossá teszi a szakmai határokat és nem értelmezhető tévesen személyes jellegűnek. 

6.6. Világos célokat és kimeneteleket kell elvárnunk minden beszélgetéstől. Ha nem fordítunk kellő figyelmet a célok elérésére és a kimenetek sem kielégítőek, akkor ez azt jelezheti, hogy a tanár-mentor túlságosan részévé vált a helyzetnek és szükség lehet szupervizor közbelépésére.

Használati útmutató anyagszükséglettel:

• A kognitív coaching 3 lépése   - lista (1 db)
• A mentorok coach-módba kerülésének 3 eszköze   - lista (1 db)