Egyéni Fejlődési Terv (EFT) készítése

Kiosztandó anyag: Egyéni Fejlesztési Terv – MINTA, vagyis az EFT bátran módosítható, hiszen minden esetben az adott személyre (segítettre és segítőkre) kell vonatkoznia.

Az EFT az egyéni fejlesztés folyamatának dokumentuma. A személyiség fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a tanuló az éppen aktuális egyéni fejlettségi szintjének megfelelő tevékenységeket végezhesse az iskolában, tehát a külső hatások a megfelelő belső fejlettségi szakaszban érjék őt. Ezzel nemcsak a tanulási folyamatban lesz sikeresebb, hanem munkakedve is nő. Az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amelynek során úgy avatkozunk be a fiatal fejlődési menetébe, hogy a külső környezeti feltételek a tanuló egyéni sajátosságaihoz, fejlődési folyamatához igazítottak legyenek. A fejlesztés következetes megvalósításához a vezérfonalat a fejlesztő team által meghatározott időszakonként újragondolt, értékelést és újratervezést tartalmazóegyéni fejlődési terv adja.

Alapelvek

Az Egyéni fejlődési terv készítése során az alábbi alapelveket javasolt alkalmazni:

• Az Egyéni fejlődési tervet fejlesztő teamben kell megbeszélni és kidolgozni, melynek tagjai feltétlenül a diák, a szülők / hozzátartozók /gondviselők/ gyám, pedagógus (osztályfőnök / segítő pár/ mentor stb.), közülük nem hagyható ki egyik sem, illetve lehetőség szerint iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős, családgondozó stb. A fejlesztő team olyan együttműködési forma, melynek tagja minden olyan személy, aki a tanuló szempontjából potenciálisan támogatóként lehet jelen. A résztvevők körének végiggondolása fontos. Megszervezése és a velük történő kapcsolattartás a diák segítő párjának/bizalomszemély feladata.
• A diák szempontjából a fejlesztő teamben való részvétel elengedhetetlen, mert azoknak a motivációs bázisoknak a feltérképezése és biztosítása történik meg, mely a diákoknál és szülőknél motorja lehet az együttműködésnek. A fejlesztő team munka során mód és lehetőség nyílik a szükségletekre fókuszálni és annak mentén az egyént motiváló megoldásokat keresni.
• Az Egyéni Fejlődési Terv készítése egy tervezési és megvalósítási folyamat. Nagyobb eséllyel várható eredményes tanulás akkor, ha a tanuló tudja, mit kell megtanulnia, miben kell változnia. Az értékelés folyamatjellegű tervezése és annak a tanulókkal, szülőkkel való megosztása, átgondolása elengedhetetlen, hiszen így a diák felelősséget vállaló részese lesz saját tanulási-fejlődési folyamatának. A fejlesztendő területek megfogalmazása, összefoglalása, lejegyzetelése, aláírása tudatosító hatású.
• Az első egyéni fejlődési terv elkészítésekor meg kell határozni a teljes fejlesztési folyamat időtartamát és meg kell állapodni abban, milyen időszakonként történik meg annak értékelése.
• Az első egyéni fejlődési terv készítése előtt - a pedagógusok megfigyelésein túl - érdemes tájékozódni a diákokról a családon kívüli forrásokból is: például korábbi iskolai életútról, gyermekvédelmi helyzetről, nevelési tanácsadóktól, szakértői bizottságoktól.
• Az információkhoz jutás módszerei nem lehetnek egyoldalúak, például csak a pedagógus megfigyelésein alapulóak. A legfontosabb információforrásunk maga a diák, a vele történt beszélgetésekből, interjúkból és a napi munkából származó információk meghatározók az Egyéni Fejlődési Tervben.
• Az egyéni fejlődési terv hozzáférhető a diákkal kapcsolatban lévő személyek és a szülők/gondviselő számára.
•  Az Egyéni Fejlődési Tervben foglaltak értékelését célszerű együtt végezni a következő időszak megtervezésével. Az értékelés tapasztalatai azonnal beépíthetőek az új időszak fejlődési tervébe.

Az Egyéni Fejlődési Terv készítésének három kulcs pontja van:

1. A diák komplex megismerése - adatgyűjtés
2. A segítségnyújtás lehetőségeinek megfogalmazása
3. Az eltelt időszak értékelése

Az EFT elkészítése egy olyan team megbeszélés, melyen részt vesz minden olyan személy, aki érintett az adott diák fejlesztésének folyamatában és/vagy az aktuálisan felmerült, diákkal kapcsolatos problémában. Kik ezek a szereplők:

a diák, az őt támogató személy (mentor, bizalomszemély, stb.), a problémában érintett szereplők (család, kortárs, pedagógus), a problémamegoldáshoz szükséges szakemberek. Miért?

• nem csak egy oldalról, hanem többféle szempontból átgondoljuk a diák személyiségét, helyzetét, családi körülményeit;
• a készítés folyamatában többféle forrásból tájékozódhatunk, nem egyoldalúak az információink;
• nem ragadunk le egy-egy (gyakran problémás) területnél, hanem holisztikusan, rendszerbe foglalva ismerjük meg a diákok esetleges problémáit, ezáltal is láthatóbbá válik a segítségnyújtásban lévők köre;
• arra ösztönöz, hogy ne csak a saját benyomásainkra hagyatkozzunk, hanem a kollégák, szülők és legfőképpen a diák véleményére is alapozzunk, így a diákkal kapcsolatban lévő személyek team-munkáján alapul a fejlesztés;
• a tervezéssel átláthatóbb lesz a segítés folyamata;
•   a fejlesztésben egész végig a diák is szerepet kap, felelősségvállalását erősíthetjük ezzel a dokumentummal is;
• a fejlesztés, segítés folyamatát követhetjük, korrigálhatjuk a periódusonkénti újraértékeléssel;
• átlátható a fejlesztés, segítés folyamata nemcsak a pedagógusoknak, hanem szülők és a diákok számára is;
• az apró lépések elve mellett távlati célokban is gondolkodik az EFT, a továbblépés lehetőségeit is átgondoltatja készítőivel.

 Mire kell figyelnünk a fejlődési terv készítése során?

• Valódi és konkrét problémára irányuljon fejlesztési javaslatunk! Ne feltétlenül ismeretek elsajátítását várjuk a diáktól, hanem egyes kompetenciáinak, kompetenciaterületeinek fejlődését!
• Ne akarjunk mindent azonnal megváltoztatni! A „Lassan siess!” jelmondatát figyelembe véve inkább apróbb lépésekben, rövid, megvalósítható célokat fogalmazzunk meg! A célokat mindig egyeztessük a diákkal! Közösen, együtt állapítsuk meg!
• A fejlesztésnél mindig nevezzük meg azt a személyt, aki felelős érte! És ne feledkezzünk meg a határidőről sem! A felelős személy kiválasztásánál a szakmai kompetencia mellett fontos azt is figyelni, hogy maga a diák kivel tud együttműködni!
• „Ne egy ember vigye el a balhét!” A fejlesztés team-munka, nem lehet egy diák sorsáért egy szakember felelős!

A fejlődési terv készítése során vannak tipikus hibák, melyeket elkövethetünk, ezeket érdemes átgondolni: 

• Gyakran előfordulhat, hogy nem írjuk le pontosan a kiindulási állapotot, helyzetet vagy olyan általános dolgokat írunk le, mint például türelmetlen, de azt nem konkretizáljuk, hogy milyen helyzetekben, szorgalmas, de nem jelöljük meg, mely területeken;
• A diákkal kapcsolatos gondolkodásunkban a pozitívumok helyett rendszerint a negatívumokra figyelünk, nehezen építünk arra, ami erőssége, pedig ez ad jó alapot az együttes munkához;
• Nem teamben készítjük el az EFT-t, hanem inkább egy tanár/szakember írja meg;

A tervezésnél nem fogalmazzuk meg konkrétan a célokat és feladatokat, a felelősöket, határidőket, vagy túl általános célokban és határidőkben gondolkodunk, melyek minden fél számára beláthatatlanok. A céloknak, feladatoknak nagyon konkrétnak, aprónak és rövid határidőre tervezettnek kell lennie ahhoz, hogy a visszacsatolás, a fejlődés követése megvalósítható legyen.

 Használati útmutató anyagszükséglettel:

• Egyéni fejlődési terv minta  (résztvevőnként egy példány)