Ítélkezésmentes viselkedés

Ítélkezésmentesnek lenni annyit tesz, mint kellő érzékkel rendelkezni az egyensúly megteremtésére, megérteni a nézeteltéréseket és elfogadni azokat, akikkel nem értünk egyet. Ez a magatartás visszatükröződik az illető szavaiban, választásaiban, tetteiben és reakcióiban.  Ez a nem-ítélkező hozzáállás áthatja az illető minden kommunikációját, a szóbelit és írásbelit egyaránt, csakúgy, mint egyéni, csoportos illetve közösségi kommunikációját. 

Az ítélkezésmentesség az élet szemléléséhez vezető fejlődés eredménye, s nem annak eldöntése, hogy egy viselkedés vagy szóbeli megnyilatkozás helyes-e vagy helytelen. Olyan viselkedés, amikor először is megfigyeljük mind a saját, mind mások reakcióit. Reakcióink megfigyelése egy módja annak, hogy egyre inkább megértő empátiával és ne ítélkezéssel forduljunk a többi ember felé.  Az ítélkezésmentesség megkívánja, hogy kifejlesszük magunkban a körülöttünk lévő emberek iránti empatikus megközelítés képességét. Az ítélkezésmentes megfigyelővé válás egy olyan út, melynek során meg kell tanulnunk ítélkezésmentes kérdéseket feltenni először magunknak, majd másoknak.

Mik az ítélkezésmentes kérdések?

Először is meg kell tisztítani tudatunkat: el kell különítenünk a személyes múltbeli tapasztalatokat, tudást, előítéletet és a jelen helyzetet.

Kérdések saját magunkhoz:

1. Milyen korábbi előítéletem kapcsolódik a jelen helyzethez?

2. Mik azok a korábbi tapasztalatok, melyek a jelen helyzetre reflektálnak?

3. Mi az, amit most megfigyelek?

Saját érzéseink megfigyelése a jelen helyzetben

4.  Mit érzek ebben a pillanatban, miközben megfigyelem ezt / benne vagyok ebben a helyzetben?

5. Érzelmileg felkavart vagyok?

Mielőtt más emberek felé reagálunk, tisztázzuk saját érzéseinket

Amikor saját érzéseinket már azonosítottuk, akkor tudjuk őket kifejezni, illetve kezelni. Amikor már tisztában vagyunk saját érzéseinkkel és szükségleteinkkel, akkor fordulhatunk más emberek felé, és vihetjük végig ugyanezt a folyamatot, hogy megértsük őket.  Kérdezzünk, definiáljuk újra az értelmezési keretet, és használjunk kommunikációs készségeket, hogy megértsük álláspontjukat. Ezután következhet a visszacsatolás, reflektálhatunk gondolatainkra és érzéseinkre/személyes szükségleteinkre.

Tanács: a félreértések elkerülése érdekében mindig használja ugyanazt a nyelvtani formát: egyes szám első személyben beszéljen!

A magas fokra fejlesztett nem-ítélkező magatartás alkalmazását a legcélravezetőbb az alábbi kommunikációs eszközök elsajátításával megtanulni és használni:

1. Az erőszakmentes kommunikáció négy lépése, és/vagy

2. Rogers-féle fogékony megközelítés alkalmazása 

Használati útmutató anyagszükséglettel:

• Az erőszakmentes-kommunikáció lényege    (1 db mentoronként)
• A Rogers-féle humanista megközelítés lényege    (1 db mentoronként)