A napokban publikálta a hosszú távú szakképzési mobilitást támogató és akadályozó tényezők feltárására irányuló kutatás eredményeit a Cedefop. A cikk a hat ország – köztük Magyarország – részvételével megvalósuló felmérés legfontosabb megállapításai és az eredményekre alapozott szakpolitikai javaslatok közül ismertet néhányat, reflektálva a kutatás befejezése óta eltelt időszakban megvalósuló hazai szakpolitikai változásokra is.
Az Erasmus+ program az Európai Unió legrégebbi és legsikeresebb vívmánya az oktatás, az ifjúság és a sport területén, amely nemcsak a mobilitásokat és a stratégiai partnerségeket támogatja a különböző szektorokban, hanem erősen kapcsolódik az európai szakpolitikai prioritásokhoz is. Előmozdítja az európai oktatási térség kialakítását célzó intézkedéseket, a digitális oktatási cselekvési tervben és az európai készségfejlesztési menetrendben meghatározott prioritásokat és tevékenységeket. A 2021-2027 közötti időszakra struktúrájában és finanszírozásában is megerősített Erasmus+ program célja, hogy megduplázódjon a kedvezményezettek száma, és a korábbiaknál erőteljesebben segítse a hátrányos helyzetű érdeklődők bevonását, valamint biztosítsa a zöld és a digitális mobilitást (European Commission, 2021).
A célkitűzések között hangsúlyosan szerepel a hosszú távú (6-12 hónapos) szakképzési mobilitási programokban résztvevők számának növelése. A szakképzési szektorban pályázható mobilitások olyan hatékony tanulási lehetőségeket biztosítanak, amelyek nemcsak a szakmai tudás gyarapításában, de a gazdasági, a technológiai és a környezeti változásokhoz való eredményes alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen idegen nyelvi, transzverzális, globális és kulturális kompetenciák fejlesztésében is szerepet játszanak. A felmérések szerint a hat hónapnál hosszabb időtartamú mobilitás jár a legnagyobb hozzáadott értékkel a szakmai, a személyes és a szociális készségek fejlesztése tekintetében. Ma azonban a szakképzési tanulói mobilitások többsége rövid időtartamú (72%-uk 1 hónapnál rövidebb, 21%-uk pedig 1 és 3 hónap közötti időtartamú).
A hosszú távú mobilitások támogatása a 2018-as pályázati körben az ErasmusPro programelemmel bővült, amely – az erőfeszítések ellenére – egyelőre nem hozott jelentős növekedést a szektorban (European Commission, 2016). Ezért szükséges annak elemzése, hogy milyen tényezők támogatják, illetve akadályozzák a hosszú távú mobilitásban való részvételt a tagállamokban, és milyen szakpolitikai intézkedésekkel lehet segíteni az előrelépést. A hosszú távú mobilitást támogató és akadályozó tényezők feltárására a szakképzési szektorban a Cedefop indított kutatást hat ország – köztük Magyarország – részvételével. A 2019. január és 2020. október között megvalósuló kutatás eredményeit 2021 szeptemberében publikálták (Cedefop, 2021). Az alábbiakban a kutatás legfontosabb megállapításai és az eredményekre alapozott szakpolitikai javaslatok közül ismertetünk néhányat, reflektálva a kutatás befejezése óta eltelt időszakban megvalósuló hazai szakpolitikai változásokra is.
Szerző: Farkas Éva, habilitált egyetemi docens, szakképzési és felnőttképzési szakértő
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »