Hogyan használtuk ki az online megvalósítás előnyeit és miként kezeltük a kihívásait a PROFFORMANCE nemzetközi projekt megvalósítása során.
Számos jó előadás, tanulmány, cikk, értekezés született arról, hogy ki hogyan próbálja a virtuális térbe költöztetett tevekénységeit a lehető leghatékonyabban véghez vinni. Rengeteg jó gyakorlat, ötlet található azzal kapcsolatban, hogy milyen plusz erőforrások kellettek, milyen újszerű megoldások, újragondolt módszertani megvalósítások születtek. Számtalan új eszközt ismertünk meg, próbáltunk ki és váltottunk le egy újabbal. Mindenki kialakította véleményét az online tér előnyeiről és hátrányairól – még a diákok is erről írtak esszét a középiskolai felvételiben. Akárhogyan is, mindezek ellenére a legtöbb rendezvényen, cikkben lehet valami új eszközt, vagy megoldást találni, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy élvezhetőbbé, hatékonyabbá tegyük a virtuális térben tartott összejöveteleinket. Előző cikkünkben írtunk arról, hogyan gondoltuk teljesíteni az eredetileg offline tervezett tevékenységeinket az online térben, ebben a cikkben beszámolunk, mindez hogyan tudott megvalósulni.
A PROFFORMANCE nemzetközi projekt az oktatás-tanulás minőségfejlesztését tűzte ki célul, az egyetemi oktatók értékelése, fejlesztése és ösztönzése által. A konzorcium 5 teljes és 5 társult partnerrel, és mintegy 30 nemzetközi szakértő közreműködésével jött létre. Fő célja egy oktatói teljesítményértékelő eszköz kidolgozása három műhely keretében megvalósított szakértői együttműködés során. A műhelyek szakmai megalapozásához hozzájárult egy 2020 júniusában szervezett előkészítő egyeztetés, a szakértők által gyűjtött szakirodalom és jó példa jegyzék, valamint az osztrák partner és szakértő vezetésével és minden partnerország delegált szakértőjének részvételével kidolgozott, valamint egy magyar szakértő által feldolgozott nemzetközi felmérés.
A nemzetközi felmérés megvalósítása tulajdonképpen nem sokban különbözött a tervezettől, a munka amúgy is online egyidejű (szinkron) és eltérő idejű (aszinkron) egyeztetési folyamatot igényelt, míg kialakult a végeredmény. Az online kérdőívet a partnerországok (Ausztria, Csehország, Grúzia, Horvátország, Magyarország és Szerbia) felsőoktatási intézményei november elején kapták meg, szoros határidővel november 30-ig több mint 170 teljes kitöltés érkezett, amelyből 154 értékelhető válasz született. Gratulálunk a magyar intézményeknek és köszönjük szépen közreműködésüket – remek arányban – 38-an képviseltették magukat a felmérésben. A kérdőív az oktatás-tanulás terén az intézmények által alkalmazott jó gyakorlatokat célozta összegyűjteni, így lehetőséget adott a válaszadóknak jó példáik kifejtésére és dokumentumok csatolására is. Jelenleg zajlik a válaszok értékelése, de az előzetes eredmények már megtalálhatóak a honlapon, illetve az Oktatás-Informatika-Pedagógia konferencián is hallhatók lesznek egy rövid bemutató előadás keretében.
Az előzetes eredményekre épülve terveztük az első szakértői műhelyünket 2020 év végén, egy kétnapos összejövetel keretében, Horvátországban, a zadari egyetemen. Az online megvalósítás kényszere a sajnálkozás mellett, egy izgalmas gondolkodási folyamatot indított el, amely átrendezte az ütemezést, a módszertant, és az együttműködés jellegét. Az eredetileg egyhuzamban tervezett fizikai találkozó helyett egy több, rövidebb szakaszból álló, változatos tevékenységsorozat indult el, amely közben is folyamatosan alakult, változott. Az első szakasz – közös, aszinkron online gondolattérkép szerkesztés - célja a szakértők bevonódása, érdekeltté tétele mellett, az elköteleződés felmérésére és a szakmai tevekénység előkészítésére is szolgált. A megjelölt érdeklődések és ambíciók alapján kialakult 3 munkacsoport, két-két vezetővel, akik előzetes szinron találkozó keretében már megismerkedhettek a feladatokkal. A találkozó napján egy informális kávézoom-mal kezdtünk, ahol Zadart bemutató videó után, a Zadar Egyetem rektorasszonya online köszöntője és egy egyetemi bemutató próbálta kicsit barátságosabbá tenni az online teret. A megvalósítás során jobban ügyeltünk a plenáris előadások és interaktív megbeszélések megfelelő arányára. Karácsony közeledtével pedig az ebédszünetben a résztvevők elkészítették a PROFFORMANCE nemzetközi receptgyűjteményt, amelyet ajánlunk mindenki szíves figyelmébe. A műhely második napja már újévre esett – az ünnepek nem könnyítették meg az aszinkron együttműködést, a munkacsoportok mégis megtalálták a módját, hogy mind önállóan, mind közös találkozó keretében tovább dolgozzanak a feladatokon, csökkentve ezzel a második szakmai nap munkaterhelését. A második műhelynap informális kávézását egy üzenettel kezdtük. Mindenki hozott egy szabadon választott piros tárgyat és elmondott hozzá egy üzenetet a projekt és a résztvevők, vagy az világ számára. A szívmelengető vagy vicces megszólalások próbálták pótolni azt a hozzáadott értéket, amit a személyes találkozók jelentenek általában. És az online együttműködés nem zárult le a második nappal, hiszen az értékelő eszköz kidolgozása egy hosszú, sok energiát és egyeztetést kívánó folyamat.
És mit tanultunk mindebből? A fizikai rendezvények szervezésére tervezett erőforrások az online megvalósítás tartalmi tervezésének megnövekedett egyeztetési, kreativitást és rugalmasságot igénylő részére fordítódnak. A rendezvény helyszínére utazás és kétnapos ottlét és munkából kiesés helyett, ugyanannyi időt eltöltünk a rengeteg képernyő előtti egyeztetésen. A megtakarított logisztikai költségek lehetőséget adnak újabb szakértők bevonására, és megnövelt szakmai tartalom előállítására, valamint az online jelenlét miatti többletórák finanszírozására.
Bár próbálkoztunk egy kis színt vinni a megbeszélésekbe informális tevekénységek révén, illetve figyelni a találkozók megfelelő ritmusára, többször felmerült, hogy egy-egy szakmai kérdés megoldása egyszerűbb lett volna egy személyes találkozó, vagy a fizikai találkozó során szervezett szakmai vacsora során. Tovább folytatjuk a gondolkodást, hogy hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni a jelenlegi helyzetből és az lesz majd nagyon érdekes, hogy ezeket a tapasztalatokat hogyan lehet felhasználni majd a korlátozásoktól mentes új világban.
BESZE SZILVIA
Tempus Közalapítvány, Felsőoktatási egység
Az eredeti cikk a Tempus Közalapítvány januári hírlevelében jelent meg.
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »