Sanyika jelenleg első osztályos, 8 éves kisfiú. Normál testalkatú, életkorának megfelelően fejlett, jó fizikumú gyermek. 2012 februárjában ismertem meg az iskolaérettségi vizsgálat alkalmával. Szülei szakmunkások, édesanyja kereskedelmi végzettségű, édesapja, míg velük élt, sofőrként dolgozott.
Sanyika édesanyjával érkezett a vizsgálatra. Az édesanya igen bőbeszédű, áradó, lehengerlő stílusú, mindent megmagyaráz, felelősséget nem vállal. Az első alkalommal szinte levegővétel nélkül sorolta problémáit, nehéz volt leállítani. Egyetlen gyermeke Sanyika, akivel korán egyedül maradt. A kisfiú édesapja évek óta nincs jelen az életükben, minden nehézségükért őt teszi felelőssé. Elmondása szerint az apa még a fiú hároméves kora előtt elhagyta őket egy másik családért, ahonnan már szintén továbbállt, de nem tudják, hová, gyermekéről lemondott. Amíg együtt éltek, a szülők nagyon sokat veszekedtek, kiabáltak, gyakran verekedtek is. Az anya saját elmondása szerint maga is labilis idegállapotú, pánikbetegségét, depresszióját gyógyszeresen kezelik, a pszichiátriára ugyanakkor csak gyógyszert felíratni jár, pszichoterápiáját abbahagyta.
A kisfiú nehezen szokott be a bölcsődébe, gondozóiban nem bízott, általában egyedül játszott, ha közelítettek hozzá, morgott, csapkodott. Óvodai beszoktatása szintén nehézkes volt, állandó problémákat jeleztek az óvónők. Sanyika a többiekkel szemben agresszív volt, verekedett, kiabált, rúgott, harapott. Az óvónők nem tudtak mit kezdeni a helyzettel, eszköztelennek érezték magukat, az óvodavezető ezért másik csoportba tette át a kisfiút. Ekkor küldték először a nevelési tanácsadóba, ahol az anya és a gyermek terápiája fél éven át párhuzamosan folyt. A tanév végére arra jutottak a pedagógusok, a szülő és a szakemberek is, hogy Sanyikának legjobb lenne új óvodát keresni, mert a helyzet második csoportban is tarthatatlanná vált. Sanyika képtelen volt beilleszkedni. A pedagógusok nem tudtak segíteni neki, legtöbbször inkább elkülönítették, mert tönkretette a csoportot, a játékokat. Társaival agresszívan viselkedett, sőt magát is ütlegelni kezdte. Kezelhető volt viszont, amikor egyedül maradt egy felnőttel. Édesanyja nehezen bírt vele, saját pszichés problémái is felerősödtek, anyagilag is egyre nehezebb helyzetbe kerültek.
Az anya sokáig volt munkanélküli, majd végül egy egyetemi menzán pénztárosként tudott elhelyezkedni. Ennek viszont az volt az ára, hogy nem tudta Sanyikát a nevelési tanácsadó csoportos foglalkozásaira hordani, és ő maga sem járt el az egyéni konzultációkra. Eleinte egy idős szomszédjuk vitte Sanyikát a drámafoglalkozásra, majd onnan vissza az óvodába, de végül már nem akarta vagy nem bírta. Az anyának más segítsége pedig nem volt. Ekkor a gyermekjóléti szolgálathoz küldték őket, ahol egy családgondozót rendeltek melléjük. A rendszeres pszichés gondozás ugyanakkor így is elmaradt.
Időközben Sanyika nagycsoportosként egy másik óvodába került, ahol homogén csoportba járhatott, és az anya elmondása szerint tünetei enyhültek. Kevesebbet verekedett, otthon is kezelhetőbbé vált, önütlegelése megszűnt. Az óvoda viszont másról számolt be. Nagyon sok szülői panasz érkezett a nagycsoportos szülők felől, hogy Sanyika szinte „terrorizálja” az addig nyugodt csoportot. A gyerekek féltek tőle, zaklatottak voltak, nem akartak vele szóba állni, kerülték. Az óvodavezető és az óvónők Sanyika pszichológusához fordultak tanácsért, mire valamelyest javult a helyzet, de az anya tagadása, az együttműködés hiánya nem könnyítette meg a problémák megoldását.
Sanyit édesanyja ezután egy két tannyelvű általános iskolába íratta, hiába figyelmeztették többen, hogy nem fogja bírni a gyermek. De itt kis létszámú (max. 15 fős) osztályok indultak, ami kedvező megoldásnak látszott. Viszont a nagycsoportos gyerekek szülei szervezkedni kezdtek: több szülő megfogalmazott egy levelet, hogy csak akkor íratják be gyermeküket az iskolába (szinte az egész óvodai nagycsoportról, 15 gyerekről volt szó), ha Sanyikát nem veszik fel. A gyerekekért ebben az iskolában nagy harc folyik, hiszen nem egy népszerű iskoláról van szó, úgyhogy a dolog ezzel el is intéződött. Később az anya már azt állította, hogy amúgy sem akarta gyermekét oda vinni, nem akarta kitenni a hétéves kisfiút az általános elutasításnak, a körzeti iskolát egyébként is túl alacsony színvonalúnak tartja.
Így a 2013/14-es tanévet Sanyi egy másik kerületi iskolában kezdte, egy kis létszámú, ám erős osztályban, ahol a sorozatos kudarcok nyomán magatartási problémái hamarosan ismét súlyossá váltak. Szeptember végén az anya a körzeti iskolában érdeklődött, hogy áthozhatja-e gyermekét, mire azt a választ kapta, hogy csak akkor veszik át, ha a gyermek magatartási problémáját papírral igazolja, tehát ha kötelezik őket.
A gyermeket jelenleg szakértői vizsgálat nyomán kórházi megfigyelésre utalták, várólistán van. A kórházi kivizsgálás tavasszal lesz esedékes, addig Sanyi jelenlegi osztályába jár, ám a helyzetet egyre nehezebben viseli minden érintett. Elsősorban a gyermek, de emellett a szülő pszichés problémái is erősödtek, mivel az iskola állandó nyomást gyakorol rá, hogy tartsa otthon gyermekét, sőt vegyék magántanulói státuszba.
Az anya továbbra is egyedül van, nincs segítsége. Dolgozna, de ez saját és gyermeke állapota miatt egyelőre nem lehetséges. Meg kell küzdenie azzal, hogy gyermekének már nyolcévesen híre van szinte egy egész kerületben, hogy több intézményben sem látják szívesen. Az anya teljesen motiválatlan, a nevelési tanácsadóban felkínált segítséget elutasítja, saját pszichoterápiáját sem hajlandó megkezdeni Ha el is megy egy-egy konzultációra, hárít, tagad. Nincs jövőképe, el sem tudja képzelni, mi lesz a fiával.
Közben Sanyika is egyre rosszabb pszichés állapotba került, teljesen kiközösítik, édesanyjával szemben is egyre agresszívabb. Még nem lehet tudni, hogy a további vizsgálatok alapján melyik iskolát fogják kijelölni számára, de félő, hogy a továbbiakban sem találja meg majd a helyét. Ha a szülő továbbra sem tud együttműködni, valószínűleg újabb szakemberek bevonására, erőteljesebb fellépésre, felszólításra kerül sor.
(iskolai pszichológus)
Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »