Konferenciák

A Magyar Képesítési keretrendszer bevezetése - 2015. május 6.

KONFERENCIA ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ 

2015. május 6. szerda, Budapest, MOM Kulturális Központ, Csörsz u. 18.

Az Oktatási Hivatal MKKR Nemzeti Koordinációs Pontja felkérésére a Tempus Közalapítvány a társadalmi konzultációt elősegítő konferenciát szervezett a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséről.

Az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolata kiemelt hangsúlyt kap a közös európai célkitűzésekben és a kapcsolódó fejlesztési programokban. Az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású fejlesztő eszközévé vált az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR), melynek célja a munkaerő mobilitásának, az egész életen át tartó tanulás támogatásának, valamint a tanulás szélesebb körű értelmezésének, elismerésének támogatása. Az európai keretrendszer referenciaszintjein keresztül válhatnak összehasonlíthatóvá a különböző tagállami képesítések, melynek alapját, mintegy közös nyelvet teremtve a tanulási eredmények jelentik.  A képesítéseket a kimeneti elvárások felől átgondolva és tanulási eredményekben leírva nem csak az egyes tagállamok képesítési rendszere válhat átláthatóbbá, egyúttal átjárható tanulási utakat biztosítva az állampolgároknak, de az erre épülő fejlesztések által közvetlenebb kapcsolat teremthető a munkaerő-piaci elvárások és a képesítések kínálata között is.

A Magyar Képesítési Keretrendszerhez (MKKR) kapcsolódó fejlesztési folyamat 2015. február 3-án egy fontos fordulóponthoz ért, amikor sikeresen elfogadták Brüsszelben a hazai keretrendszer Európai Képesítési Keretrendszerhez való megfeleltetési jelentését. Az MKKR-be elsőként a hazai formális végzettségek lettek besorolva az alapfokú oktatástól kezdve a közoktatáson és szakképzésen át egészen a felsőoktatási képesítésekig, de a nem formális és/vagy munkaerő-piaci képzések vagy az informális tanulás eredményeinek rendszerbe illesztése, elismertethetősége még további fejlesztési kérdéseket vetnek fel.

A konferencia célja ezért elsődlegesen a hazai oktatási, munkaerő-piaci szereplők és társadalmi partnerek tájékoztatása és a további fejlesztési feladatok tudatosítása volt. Az MKKR és további kapcsolódó eszközök megfelelő alkalmazásának, használatba vételének előfeltétele – az eredeti célok mentén – a tanulási eredmények alapú gondolkodás általánossá válása és beépülése a képzésfejlesztési és oktatási, értékelési folyamatokba.

SZAKMAI PROGRAM

 A konferencia moderátora: Lukács Julianna, Tempus Közalapítvány

Megnyitók

• Jakabné dr. Szalai Krisztina főosztályvezető, Felsőoktatás-politikai Főosztály, Emberi Erőforrások Minisztériuma: A Magyar Képesítési Keretrendszer megfeleltetési jelentésének elfogadása, mint a fejlesztési folyamat fontos állomása
• Az Európai Bizottság videóüzenete
  

Plenáris előadások

• Setényi János oktatáskutató, Expanzió Humán Tanácsadó Kft.: A tanulási eredmények megközelítés hatása az oktatás jövőbeli trendjeire
• Szlamka Erzsébet, Oktatási Hivatal Nemzeti Koordinációs Pont: A Magyar Képesítési Keretrendszer célja és funkciói
• Ewa Chmielecka professzorasszony, Warsaw School of Economics, az EKKR Tanácsadó Testület tagja: A Lengyel Képesítési Keretrendszer bevezetésének tapasztalatai, ajánlások a hazai fejlesztéshez
• Animációs kisfilm a Magyar Képesítési Keretrendszerről
  

Gondolatébresztő felvezetések

• Farkas Éva, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet: A tanulási eredmények megközelítés hatása a pedagógiai és értékelési kultúrára
• Derényi András, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: A tanulási eredmények alapú képzésfejlesztés elemei, a tanításról, a tanulási folyamatról való gondolkodást alakító hatása
• Tót Éva oktatáskutató: A tanulási eredmények alkalmazásának hatása az egyéni életpályákra az előzetes tudás elismerése által

Személyes reflexiós körök kis csoportokban (Vezette: Lukács Julianna és Szegedi Eszter, Tempus Közalapítvány)

Délutáni konzultációs műhelyek

1. A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata

• Javasolt célcsoport:  pedagógusok, oktatók, tanári, oktatói és iskolavezetői szakmai szervezetek, érdekképviseletek képviselői, egyéni érdeklődők
• A műhelymunka vezetői: Einhorn Ágnes, Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet és Farkas Éva, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet
• Témák és kérdésfelvetések: A tanulási eredmény alapú megközelítés értelmezési keretei, szerepe a pedagógiai tervezésben. Milyen előnnyel jár a tanulási eredmény alapú megközelítés a tanulók és hallgatók, tanárok és oktatók, valamint az intézmény számára? Tanulási eredmény alapú gondolkodás a tanulási, tanítási folyamatban; a tanulók, hallgatók tanulásának támogatása, fejlesztő értékelés.
• A műhelymunka előadása, Farkas Éva
• A műhelymunka segédanyagai: MKKR táblázat

2. A képesítések fejlesztésének új logikája

• Javasolt célcsoport: képzésfejlesztésben résztvevő szakemberek (érettségi és kompetenciamérési feladatok kidolgozói; közoktatási és szakképzési kerettantervek, szakmai program- és vizsgakövetelmények, szakmai vizsgák feladat- és tételkészítői; Képzési és kimeneti követelmények kidolgozói; kulturális és akkreditációs és engedélyeztetési bizottságok tagjai; ágazati képesítések és munkahelyi képzések oktatási tartalmainak kidolgozói, fejlesztői)
• A műhelymunka vezetői: Derényi András, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és Palencsárné Kasza Marianna, Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Eger 
• Témák és kérdésfelvetések: Mit jelent a képesítésfejlesztés (qualification design) az MKKR perspektívájában? Hogyan épülnek egymásra az egyes képesítések és azok szintezése egy ágazati képzési struktúrában? Hogyan jelenik meg a tanulási eredmény alapú leírás a tartalmi szabályozó dokumentumokban? Hogyan jelenik meg a tanulási eredmény alapú gondolkodás a tantervek és modulok szintjén, illetve a tanmenetek, tantórák vagy kurzustervezés során?
• A műhelymunka előadása, Derényi András
• A műhelymunka segédanyagai: Képzési és tanulási eredmény leírások

3. A szabályozás és az MKKR egymásra hatása (jogalkotás, tartalmi és egyéb szabályozó eszközök)

• Javasolt célcsoport:  szabályozásban dolgozók, fejlesztési programok vezetői, az oktatás, képzés, foglalkoztatás és munkaügy közigazgatási intézményrendszerének meghatározó szereplői, minőségbiztosítási intézmények, szabályozási és végrehajtási és felügyeleti szervek
• A műhelymunka vezetői: Loboda Zoltán, Oktatási Hivatal Nemzeti Koordinációs Pont és Tót Éva oktatáskutató, moderátor: Setényi János, Expanzió Humán Tanácsadó Kft.
• Témák és kérdésfelvetések: Milyen ágazati, ágazatközi és szakpolitikai célokhoz kapcsolódik az MKKR, milyen reális szerepe lehet a hazai oktatási és foglalkoztatáspolitikai változásokban? Az MKKR továbbfejlesztése és a validációs rendszer: a formális végzettségek besorolását követő nem formális és az informális tanulás eredményei érvényesítésének rendszere. Hogyan orientálhatja az egyes tartalmi szabályozó dokumentumok, mérési-értékelési és minőségbiztosítási rendszerek felülvizsgálatát az MKKR, hogyan biztosítható a besorolások hitelesítése? A KSK alapok és operatív programok tervezésében hol jelenhet meg az MKKR-hez vagy a tanulási eredményekben való gondolkodáshoz kapcsolódás? A társadalmi partnerek bevonása és szervezeti struktúrák kialakítása.
• A műhelymunka háttéranyaga

4. Az MKKR mint az oktatás, a munka világa és a társadalmi szereplők közti kommunikációt támogató eszköz

• Javasolt célcsoport:  a képzés és a munka világát összekötő szervezetek, pálya- és karriertanácsadók, munkaerő-közvetítő és kölcsönző cégek, diákmunka-közvetítők, egyetemi karrierirodák, ágazati szakmai szervezetek, HR szervezetek, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek képviselői
• A műhelymunka vezetői: Borbély-Pecze Tibor Bors, Nemzetgazdasági Minisztérium és Szabó Csilla, Tempus Közalapítvány
• Témák és kérdésfelvetések: A tanulási eredmények, mint kapocs a munkaerő-piaci kompetenciák és a képzés során fejlesztett kompetenciák között: támogathatja-e az MKKR a munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat közelítését? A képességpolitika hatása az egyént támogató tanácsadási rendszerek és a munkaerőpiacon tevékenykedő szolgáltatók tevékenységére, felelősségére. Az új munkaerő-piaci klasszifikációk és előrejelzések hogyan befolyásolhatják a munkaerő toborzását, kiválasztását, az utódlás kérdését és a vállalati képzésfejlesztést? Lehetséges-e az oktatáson kívüli többi szektorban kiadott képesítések besorolása az oktatási szektorban kiadott képesítésekkel közös, egységes keretbe? Megjelenik-e a tanulási eredmények szemlélet a vállalati humánerőforrás tervezésben és gazdálkodásban, mit tesznek a humántőke befektetések eredményességének méréséért?
• A műhelymunka előadása, Borbély-Pecze Tibor Bors

5. Milyen kutatások támogathatják a globális trendekhez igazodó oktatási és munkaerő-piaci politikát?

• Javasolt célcsoport:  szakértők, kutatók és tanácsadók az oktatás, munkaügy, foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, szociológia, közgazdaságtan és egyéb társtudományok területéről (doktoranduszok, egyetemi műhelyek, szaklapok munkatársai, MTA kutatócsoportjai, tanácsadók)
• A műhelymunka vezetője: Bogdány Zoltán, MONDOLAT Iroda Kft.
• Témák és kérdésfelvetések: Milyen kutatási területekhez kapcsolódik a tanulási eredmények és az MKKR témája és milyen eszközökkel, módszerekkel vizsgálható? Milyen mérés-értékelési kutatások kapcsolódnak a tanulási eredmény vizsgálatához? Milyen legfontosabb kutatások lehetnek jelenleg indokoltak a témához kapcsolódóan (nemzetközi, nemzeti, regionális, lokális és intézményi szinteken)?
• A műhelymunka felvezetése, Bogdány Zoltán

 Plenáris zárás, a nap reflexiói

• Visszhang: a nap folyamán gyűjtött résztvevői visszajelzések: Lukács Julianna, Tempus Közalapítvány
• Szakértői reflexiók az MKKR bevezetésének kihívásairól a konferencián elhangzottak alapján

1. A közoktatás nézőpontjából: Ütőné Visi Judit, Eszterházy Károly Főiskola, TÁMOP 3.1.8 MKKR alprojekt
2. A felsőoktatás nézőpontjából: Derényi András, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, TÁMOP 4.1.3 MKKR alprojekt
3. A szak- és felnőttképzés nézőpontjából: Orosz Beáta, Nemzetgazdasági Minisztérium, TÁMOP 2.2.1 MKKR alprojekt
4. Az Oktatási Hivatal Nemzeti Koordinációs Pontja nézőpontjából: Loboda Zoltán, Oktatási Hivatal Nemzeti Koordinációs Pont

A konferencia részletes szakmai összefoglalója.