Európai Uniós stratégiai megközelítés

Az Oktatás és Képzés 2020 stratégiai keretrendszer legfontosabb alapvetései:

• Az oktatásnak és a képzésnek kulcsszerepet kell játszania számos társadalmi-gazdasági, demográfiai, környezetvédelmi és technológiai kihívásnak a leküzdésében, melyekkel Európa szembesül.
• A humántőkébe való hatékony befektetés az oktatási és képzési rendszerek révén  elengedhetetlenül fontos része az európai stratégiának, amelynek központi célja a fenntartható, tudásalapú növekedés és foglalkoztatás magas szintjének elérés, ezzel együtt az egyéni kiteljesedés, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása.
• Európa sokszínűségének és az ebben rejlő egyedülálló lehetőségek megőrzése mellett, valamint tiszteletben tartva a tagállamok oktatási rendszereik tekintetében fennálló hatáskörét, erősíteni kell az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködést az aktualizált stratégia mentén. Lényeges továbbá, hogy az európai együttműködés kerete eléggé rugalmas maradjon ahhoz, hogy választ tudjon adni a jelenlegi a jövőbeli kihívásokra.

2020-ig terjedő időszakban az európai együttműködés elsődleges célkitűzése a tagállami oktatási és képzési rendszerek továbbfejlesztésének támogatása legyen, melyek célja a következő:

a) valamennyi polgár egyéni, társadalmi és szakmai kiteljesedése;

b) fenntartható gazdasági prosperitás és foglalkoztathatóság a demokratikus értékek, a társadalmi kohézió,

az aktív polgári szerepvállalás és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása mellett.

Stratégiai keret:

A stratégiai keretrendszer által szorgalmazott európai együttműködés az egész életen át tartó tanulás megközelítésének alkalmazásával az oktatási és képzési rendszerek egészére kiterjed. Az egész életen át tanulást a keretrendszer egészének alapját képező elvnek kell tekinteni, mely keretrendszer valamennyi – a formális, a nem formális és az informális – tanulási keretre és – a kisgyermekkori neveléstől és az alapszintű oktatástól a felsőoktatásig, a szakoktatásig és szakképzésig, valamint a felnőttkori tanulásig – a tanulás valamennyi szintjére kiterjed.

A keretrendszernek különösen (az alábbiakban részletezett) következő négy stratégiai célkitűzéssel kell foglalkoznia:

1. az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása;

2. az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása;

3. a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása;

4. az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén; 

Az európai átlagteljesítményre vonatkozó referenciaszintek („európai referenciaértékek”) – az elért eredmények nyomon követésének és a kihívások meghatározásának eszközeként, valamint hozzájárulva a tényeken alapuló szakpolitika kidolgozásához – támogatják a 2010–2020-as időszakra vonatkozó fenti következtetésekben foglalt stratégiai célkitűzéseket.

E referenciaértékek a meglévőkre[1] épülnek, amelyeket az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretében fogadtak el. Kizárólag összevethető adatokra célszerű az értékeket alapozni, és figyelembe kell venni az egyes tagállamok eltérő helyzetét. A referenciaértékek nem tekintendők az egyes országok által 2020-ig elérendő konkrét célértékeknek. A tagállamok arra kapnak felkérést, hogy vizsgálják meg nemzeti prioritásaik alapján és a változó gazdasági körülmények figyelembevételével, hogyan és milyen mértékben tudnak a nemzeti intézkedésekkel hozzájárulni az európai referenciaértékek együttes eléréséhez.

Ennek alapján a tagállamok az alábbi öt referenciaértéket fogadják el:

1. A felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban A felnőttek – különösen az alacsony képzettségűek – egész életen át tartó tanulásban való részvételének növelése céljából: 

• 2020-ra biztosítani kell a felnőttek átlagosan legalább 15 %-ának az egész életen át tartó tanulásban való részvételét.[2]

2. Az alapkészségek tekintetében gyengén teljesítők Annak biztosítása céljából, hogy valamennyi tanuló különösen az olvasás, a matematika és a természettudományok terén megfelelő szinten elsajátítsa az alapkészségeket:

• 2020-ra az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén teljesítő 15 évesek arányát[3] 15 % alá kell csökkenteni.

3. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya A felsőfokú végzettség iránti megnövekedett keresletnek köszönhetően, valamint ezzel párhuzamosan a szakoktatás és szakképzés egyenrangú jelentőségét elismerve:

• 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 év közöttiek aránya[4] érje el legalább a 40 %-ot;

4. Az oktatást és a képzést korán elhagyók Hozzájárulva annak biztosításához, hogy az oktatásukat és képzésüket befejező tanulók száma a lehető legmagasabb legyen:

• 2020-ra az oktatást és a képzést korán elhagyók[5] arányát 10 % alá kell csökkenteni.

5. Kisgyermekkori nevelés A kisgyermekkori nevelésben való részvételnek – mint a későbbi oktatás sikeressége alapjának – a növelése céljából, különösen a hátrányos helyzetűek esetében:

• 2020-ig a 4 éves kor és a kötelező általános iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek legalább 95 %-ának részt kell vennie a kisgyermekkori nevelésben.

Fejlesztendő területek, új benchmarkok fejlesztése a következő területeken:

• Mobilitás
• Foglalkoztathatóság
• Nyelvtanulás

[1] A Tanács 2003. május 5–6-án. következtetései az európai oktatási és képzési átlagteljesítmény referenciaszintjeiről (teljesítménymérő referenciaértékek), (8981/03).