Hozzájárulás az EU szakpolitikákhoz

A „Szektorközi együttműködéssel a korai iskolaelhagyás megelőzéséért” elnevezésű projekt – a CroCooS projekt – a korai iskolaelhagyás csökkentésének a megelőzési és a korai beavatkozási vetületére összpontosított, külön hangsúlyt helyezve az összes érdekelt fél között folytatott szektorközi és horizontális együttműködésre épülő korai jelzőrendszerekre.

A Tanács 2011. évi következtetései szerint a megelőzés és a beavatkozás sokkal előnyösebb és költséghatékonyabb, mint a korrekció. A korai jelzőrendszerek kulcsszerepet játszanak a korai iskolaelhagyás problémájának kezelésében; e rendszerek csak átfogó módon működtethetők hatékonyan, az oktatási, a szociális, a foglalkoztatási, az egészségügyi és az igazságügyi szektor együttműködésére alapozva.

A 2014-ben ülésezett, iskolapolitikával foglalkozó európai munkacsoport arra a megállapításra jutott, hogy a korai iskolaelhagyáshoz átfogóbb és fokozottabb együttműködésen alapuló megközelítések szükségesek, ezenkívül az iskola egészére kiterjedő, széles körű megközelítésre is rávilágított (Európai Bizottság, 2015). Ebben a dokumentumban, de sok különböző dokumentumban és szakpolitikai ajánlásban gyakran látunk olyan kifejezéseket, mint „az iskolák számára lehetővé kell tenni”, „az iskoláknak kötelezettséget kell vállalniuk”, „az iskolák végrehajtanának” stb. Mindezek inkább lehetetlenek a kutatóközösség és az iskolák maximális támogatása és együttműködése nélkül. Ebben a kötelezettségvállalásban a kockázat korai felderítése alapvető jelentőségű, és ezt számos dokumentum is hangsúlyozza.

Nagyon hiányoznak az átfogó korai jelzőrendszerek, azonban vannak jó példák. Az iskolák többségének van valamilyen rendszere a korai iskolaelhagyás követésére, az Egyesült Királyságban ezek a rendszerek a helyi közösségekre összpontosulnak, más országokban általában ötvözik az iskolák és a minisztériumok adatait, Dániának és Hollandiának egyedi az indokolatlan hiányzás és a korai iskolaelhagyás követésére szolgáló rendszere, és csak ritka esetekben, például Olaszországban tesznek erőfeszítéseket arra, hogy valamilyen módon nyomon kövessék a diákokat az oktatási rendszer egészében, annak minden szintjén (Cedefop, 2016). A fent ismertetett összefüggésben egy széles körű, együttműködésen alapuló kutatási megközelítés nagyon fontos az inkluzív pályaorientáció és az oktatás realitása közötti szakadék megszüntetéséhez. Elismert tény, hogy e tekintetben az egyik sikeres intézkedés a jelenlegi és a jövőbeli iskolai gyakorlat tökéletesítésére szolgáló eszközök kidolgozására irányuló munka, amely emellett a fenntartható beavatkozások határozott alapja (Ainscow et al, 2004).

A CroCooS projekttel tett erőfeszítéseink meglehetősen hasonlóak voltak: a projekt a lemorzsolódás összetett problémájának kezelésére vonatkozó elméletet ötvözte a gyakorlattal egy részvételen alapuló folyamat során, amelynek keretében létrejöttek a veszélyeztetett diákok felismerésére és kezelésére szolgáló eszközök és eljárások. A legáltalánosabb célunk az volt, hogy kikísérletezzük a tényeken alapuló döntéshozatalt és a lemorzsolódás időben történő felismerésének fenntartható gyakorlatait. E gyakorlatoknak csak egyik részét képezték az eszközeink (az eszköztárunk, az eljárásaink és más anyagaink), a másik kulcsfontosságú rész a tanárok (és más oktatási szakemberek) korai iskolaelhagyókkal kapcsolatos kompetenciáinak, felfogásának és magatartásának fejlesztése volt. A korai iskolaelhagyókról készült tipológiákból kiderül, hogy mennyire heterogén ez a csoport (Fortin et al, 2006): pontosan ez az oka annak, hogy rengeteg adatot kell gyűjteni, amelyeket azonban csak az egyes gyermekek összefüggésében kell értelmezni, amelyben az oktatási szakemberek, főként maguk a tanárok válnak a kockázatszűrés és -megelőzés kulcsfontosságú eszközévé.

A CroCooS projekten belül a partnerek, a szakértők és a társult partnerek a kutatási időszakban információt gyűjtöttek arról, hogy hogyan kell kiépíteni az intézményi korai jelzőrendszert. Az iskolák számára segédanyagokat készítettek, azokat egy online platformon elérhetővé tették, és a szakpolitikai kísérlet keretében tesztelték a randomizált, kontrollált vizsgálati módszer segítségével. A három szakpolitikai kísérleti folyamat eredményeként a végrehajtás során levont következtetéseket és az értékelés megállapításait tartalmazó zárójelentésben szakpolitikai ajánlásokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy mely elemek tűnnek szükségesnek és fejlesztendőnek az intézményi korai jelzőrendszer továbbfejlesztésének folyamata során. A jelentés az Európában felmerülő regionális igények felmérésében gy hiányt pótol. A jelentés fő erősségét a közép-kelet-európai nézőpont, valamint az ajánlások háttérelemei jelentik.

A CroCooS partnerség kötelezettséget vállalt arra, hogy készít ilyen szakpolitikai ajánlást, amely nagyon hasznos és érdemi jellegű lehet a politikai döntéshozók, a kormánytisztviselők és a kutatók számára a korai iskolaelhagyás hatékony jövőbeli kezelésének kialakításához. A felmutatott eredményekkel a projektet bonyolító munkacsoport arra törekszik, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia és az Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretrendszer stratégiai céljaihoz, mégpedig azáltal, hogy Kelet-Európában kifejezetten releváns szakpolitikai ajánlást és intézményesítési modellt alakít ki.