2.4. Cselekvési terv

  • Illeszkednek-e a rövidtávú céljaink az iskola stratégiájához?
  • Milyen intézkedésekre van szükség?
  • Milyen forrásokra van szükség? Mi van meg és min kell még fejleszteni?
  • Mi a cselekvések logikus elrendezése (sorrend, összefüggések)?
  • Milyen időkeret működhet a számunkra?
  • Kik a felelősek és kik vesznek részt az egyes tevékenységekben?

Cselekvési tervek az oktatási arénában is készülnek. A fejlesztési fázisban e rövid távú terveket új tevékenységek bevezetésére és új rutinok kiépítésére lehet használni. A cselekvési terv a korai jelzőrendszer létrehozására vonatkozik. E tekintetben a cselekvési terv előkészítésének alapvető követelményei, amelyeknek a fenti kérdésekre kell figyelniük a következők: először is a tervnek összhangban kell állnia a cél-meghatározási szakaszban megfogalmazott stratégiával. A legjobb, ha a terveket diagram formátumban készítjük el, amely

  • mérhető célokat tartalmaz
  • meghatározza a siker kritériumait 
  • jól részletezett feladatokat ír 
  • lefelállít egy időskálát
  • határidőket szab
  • kijelöli a felelősségi köröket
  • felsorolja a személyzetet, akiket bevonnak a tevékenységekbe
  • deklarálja az iskolavezetőség hozzájárulását (az időt és az eszközöket biztosítják)

Cselekvési tervekre a korai jelzőrendszer működése során is szükség van, de tanulói szinten ezeket már nem cselekvési tervnek nevezzük. Ezek egyéni fejlődési tervek lesznek, vagy szerződések a tanulókkal, de hasonló logikát követnek. A korai jelzőrendszer működtetése során az iskolában szükséges további fejlesztések, javítások szintén saját cselekvési terveket igényelnek.

Tanulói szinten az EFT, vagyis az egyéni fejlődési terv a cselekvési tervhez hasonló logikát követ. A tervek nem csak olyan áldozatok a bürokrácia oltárán, amelyeket egyszer leírunk, majd elfelejtünk. A terveket szükség szerint módosítani kell, és ha sikeresen befejezzük, érdemes egy üveg pezsgőt kinyitni. Ez csak félig vicc. A diákoknak ismerniük kell a tervet, egyet kell érteniük vele és dolgozniuk is kell rajta. A személyes fejlődés a diák és a tanár közös erőfeszítése. Ha az egyik fél nem elhivatott, akkor a másik sem lehet sikeres. A korai iskolaelhagyás megakadályozása NEM a diák megmentése. Mindkét fél részéről elkötelezettséget és kemény munkát igényel, és a tervek célja egy szerződés megkötése a közösen meghatározott cél elérése érdekében.

Tempus Pályázatok Képzések Europass Alumni Tudástár Szakmai projektek Nemzetköziesítés

Az oktataskepzes.tka.hu honlapon sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet »